Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 22. Olvassuk: Zsidók 1:1—9. »Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása.« Évekkel ezelőtt egy szabadtéri előadást tartottam theológusok számára. A hátsó sorokban egy jómegje­lenésű fiatal ember nagy figyelemmel hallgatta a be­szédet. Az összejövetel befejeztével hozzám jött. A kezét nyújtotta, hogy bemutatkozzék. »Várjon egy pillanatig« — mondottam neki. »Ne árulja el a nevét. Ön Dr. L. C. Wrightnak a fia!« Soha azelőtt nem láttam ezt a fiatalembert, azon­ban édesapjának a vonásairól minden kétség nélkül felismertem. Krisztus, mennyei Atyánk volt a tökéletes mása. Ő maga mondja magáról: »Aki engem látott, látta az Atyát.« De lehet egy további hasonlatosság is. Például A. Judsont, a neves baptista misszionáriust »Jézus-ember«-nek hívták a Burma-i lakosok, mert Reá emlékeztette őket. így Jézus minden követője tükröz­heti és kell is, hogy tükrözze Urát. IMÁDKOZZUNK: Ur Jézus Krisztus készíts ma­gadnak hajlékot az én szívemben. Mindaz, amit szólok, mindaz, amit gondolok, teszek és akarok szolgálhassa egyre inkább a Te akaratodat s ne az enyémet. Ámen. — Emlékeztet-e az életem másokat Krisztusra? — Arthur W. Hewitt, Vermont 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom