Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1970-03-01 / 2. szám
KEDD, ÁPRILIS 21. Olvassuk: Zsidók 12:25—29. ».. .szolgáljunk Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel. Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.« Konferenciánk megnyitó istentisztelete előtt kívánva a csendes áhítatot magánosán beültem a templomba. Az orgonán éppen játszani kezdtek és a dallam eszembe juttatta a velejáró szöveget. »Egyszer minden embernek és nemzetnek elérkezik a döntés pillanata.« Mily kellemes nyugtató volt a melódia. Aztán hirtelen hangos harsonában zendült fel a hangszer, mind viharosabb, disszonanciában, míg végül kibirhatatlanná vált idegeimnek. Ekkor megtorpant a hangok vihara és újra hallhatóvá lett a dallam ritmusos lejtése. Ezáltal derengett fel bennem, hogy az istentisztelet az áhítat új formáját kezdem tapasztalatilag megismerni. Az orgona új dimenzióját nyitotta meg az érzelmeknek és új mélységet adott annak az értelemnek, amelyet oly gyakran szóban kívántam kifejezni. Azt hogy Isten jelenlétét épp úgy érzékelhetjük és megtapasztalhatjuk a viharos napokon, mint a békés pillanataiban az áhítatnak. IMÁDKOZZUNK: Istenem segíts, hogy mindég jelenléted tudatában éljek kedvező és kedvezőtlen körülmények között, munkában és áhítatban egyaránt. Ámen. — Egy nehéz feladathoz való hozzáállással Isten éppen válaszolhat erőért való imánkra. — Tillman S. W., Tennessee 54