Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁPRILIS 1. Olvassuk: Róma 8:10—18, Kolossá 3:4. »Mikor a Krisztus, a mi életünk, megjelen, akkor majd ti is ővele együtt, megjelentek dicsőségben.« Egyszer életembe az orvos figyelmeztetett arra, hogy a csípőmnek gyógyulásra van szüksége. Amikor mondtam neki, hogy a nagypénteki és húsvéti istentisz­teletre el akarok menni, így válaszolt: »Lesznek még más húsvétok, de magának nem lesz más csípője.« Megfogadtam a tanácsát. Húsvét vasárnapján rá­dión hallgattam végig különböző leadó állomásokról az istentiszteleteket. Hajnalban Illinoisból, majd a Co­loradói »istenek kertjéből«, aztán Salt Lake Cityből és végül a Hollywood-i stadiomból való közvetítéseket fogtam. így csípőmet nem kellett megerőltetnem és még­is részt vehettem a húsvéti ünneplésben, hallva az ige­hirdetéseket és az örvendező énekléseket. »Lesznek még más húsvétok.« Milyen áldott gon­dolat ez! Krisztus feltámadása biztosít afelől, hogy majd egyszer mindenikünk, aki az Űré, megéri saját halálból való feltámadása húsvétját. Addig pedig azok között lehetünk, akik örvendezve hirdetik: »Krisztus feltámadott!« IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, hálát adunk neked Krisztusért, aki meghalt értünk és azután feltá­madott a halálból. Bocsás meg, hogy elmulasztottuk át­érezni az érettünk a Getsemánéban és a kereszten szen­vedett gyötrelmeit. Növeld iránta való szeretetünket, hogy készek legyünk őt bárhová követni. Ámen. — Lesz még más feltámadási nap is Krisztus min­den követőjének. — Bretches Ethel, Kansas 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom