Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

»Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára épülésére.« (Róma 15:2.)

A sport tudósítók néha bántó őszinteséggel írnak a játékosok szerepléséről és a hivatalos sport vezetőkről. Egy perui tudósító valamelyik amerikai futballmérkőzés után így írt: »a játékos zavart keltett a pályán« vagy »les állás volt.«

Mi is keresztyének fel kell becsüljük életünket folytonosan, hogy lássuk vajon érdemlegesen hozzá járulunk e a magunk részéről az élet komoly ossz játékához és vajon nem állunk e útjába a haladásnak. Építené a mi befolyásunk, avagy talán mi szolgáltatjuk a nyűgöző, romboló hatást. Vajon nem mi vagyunk-e azok akik távoltartunk másokat attól az élettől, mely jóságot sugároz és hasznos szolgálatra késztethet sokakat. A tárgyilagos önvizsgálat nehézkes, de mégis szükséges, különösen, ha el akarjuk kerülni az alapos vádat, hogy hátráltattuk Isten ügyét, mert nem vezettük a segítséget keresőket és bátorításra vágyókat örömteljes keresztyén életre.

IMÁDKOZZUNK: Igen kegyelmes Atyánk, add, hogy élénkebben tudatába legyünk a Te céljaidnak. Ezáltal had szolgálhatnánk otthon, a munkahelyen, az egyházban és a társadalomban is teljesebben és hatékonyabban Neked. Az Úr Jézus nevében kérünk. Ámen.

— Vajon építő módon fejezem-é ki hitemet? —

Nothdurft I. H., New York

VASÁRNAP, FEBRUÁR 2.

Olvassuk: Galata 5:16—26.

37