Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-09-01 / 5. szám

SZOMBAT, SZEPTEMBER 28. Olvassuk: I. Ján. 3:11—18. »Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cseleke­dettel és valósággal.« (I. Ján. 3:18.) Ausztráliában, Queenslandben, a bundambai egyház tagjai közadakozásból megépítettek egy 27 láb hosszú motorhajót. Beleadták abba minden képességüket és szeretetüket s elküldték ajándékul a tengermelléki egy­házaknak Pápua-földre, Goudenough szigetre. A hajó első mentő útja az állami korházba vezetett, tizenhat órai távolból nyilt vízen, hogy besegítsen oda egy nehéz szülés előtt álló anyát. Két órával előbb, mint odaérkezhettek volna, megszületett az ikrek egyike. Az ápolónő megadta neki a sürgős ellátást, meleg vizet a Thorneycroft-Diesel-motor radiátorából véve. A másik gyermek aztán a kórházban látott nap­világot. És most ott él Pápua-földön egy fiúcska, kinek »Thornicrofti« a neve. Ahol csak kimondják e gyermek nevét, az eleven emlékeztetés a szeretetre egy oly nép­nél, mely azelőtt nem ismert szeretetet, — nem csak szóval, de cselekedettel megbizonyított szeretetre. Ez a krisztusi út: bevinni Isten szeretetét az életbe, ekkép téve azt valósággá. IMÁDKOZZUNK: Segíts minket, Urunk, hogy jár­junk a számunkra kimért úton rendületlen hittel, alá­zatos lélekkel és a szeretet szelídségével. S mert bekö­vetkezhető dolgok megzavarhatnák békességünket, add belénk Lelked győzedelmeskedő erejét. Ámen. — Ahogyan Krisztus jött hozzánk, valósággá téve Isten szeretetét, Őérette akkép menjünk mi is valóság­gá tenni az Ő szeretetét. — Kond G. Kingsley, Australia 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom