Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-09-01 / 5. szám

VASÁRNAP, SZEPTEMBER 15.

Olvassuk: János 14:25—27.

»Kinek szíve reád támaszkodik, megőrződ azt teljes békében, mivel benned bízik.« (Ézsaiás 26:3)

Néhány évvel ezelőtt hátgerinc törésem volt. A fájdalom oly erős és kegyetlen volt, hogy az orvosságok alig csillapították azt. Egy közismert szerző könyvében, amit valaha olvastam, visszaemlékeztem arra, hogy élet nincs fájdalom nélkül. Ez segített engem abban, hogy nem csak egyedüli vagyok, akik szenvednek.

Egyik napon azonban a fenti Ige villámlott át agyamon, és azt úgy magyaráztam, mint Isten nekem küldött üzenetet. És így könyörögtem »Istenem, akiben kora gyermekkoromtól fogva hittem, adj nekem békét a fájdalmaim helyett.« Mit kérhettem volna mást?

Ez az ige vitt engem hónapokon keresztül, amíg meg nem operáltak, mely operáció sikeres volt. Milyen hálás vagyok Istennek, hogy megtaláltam Ígéretét a Bibliában, ami beteljesedett az én életemben.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Atyánk; köszönjük néked a béke ajándékát. Amint azt szívünkkel érezzük, engedd, hogy rajtunk, mint csatornákon keresztül másokhoz is eljusson a Te békéd, a Krisztusban. Ámen.

— Életfelfogásunk teljes más, ha hisszünk az Isten békéjében. —

Hale Bess, Arkansas

17