Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-05-01 / 3. szám

szerda, junius 26.

Olvassuk: Khorinthusiakhoz 10:12—17.

»Ezért, aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék. (I Korinthusiakhoz 10:12.)

Egy napon, Rio de Janeiro gyönörű utcáin sétálgatva a lábam hirtelen megcsúszott, — elestem.

— Amikor feláltam, körülnéztem, mi okozhatta hirtelen esésemet. — Meglepetésemre, egy összetört virágszirmot láttam, — gyönyörű virág lehetett abból a részéből ítélve, ami nem zúzódott össze. Igen, ezen a kicsiny virágszirmon csúztam el, és az okozta az esésemet is.

A lelki életben is történhetnek hasonló dolgok. — A keresztyén ember gyakran jobban bízik sajátmagában, — saját hatalmában, és erejében, — mint megváltójában, akinek a segítségére mégis állandóan szüksége van. — Te is, én is eleshetünk, — kicsiny dolgoknak komoly következményei lehetnek. Még az Istennel, és az emberekkel való kívánatos kapcsolatokat is elveszíthetjük.

Az élet kicsiny dolgai okai lehetnek bármely keresztyén bukásának, ha elfelejti Jézus Krisztusnak, a Megváltónak naponkénti segítségét kérni.

IMÁDKOZZUNK: Könyörületes Atyánk, Igazgassad a lépéseimet úgy, hogy ne bukjam el az élet nagy és kicsiny dolgaiban. — Segíts, hogy megtalálhassam azt az isteni erőt, amire naponta szükségem van, Jézus Krisztuson, Megváltómon keresztül. Ámen.

— Keresztyének, kik jobban bíznak magukban, mint Krisztusban, váratlanul buknak el.

Joao Coelho Duarte, Brazil

59