Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1968-05-01 / 3. szám
KEDD, JUNIUS 25. »Azért Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt.« (Ap. Csel. 26:19.) Agrippa király előtt mondott beszédének ebben a rövid kivonatában Pál apostol egyben megmagyarázza, hogy miért változott meg élete folyása a Damaszkuszi úton. Jézus megjelenése után. A történelem lapjai telve vannak olyan férfiak és nők történetével, akik nem voltak engedetlenek Istenhez. Dávid király engedelmességéről és odaadásáról tett bizonyságot, amikor kijelentette: »Nem akarok az Urnák az éh Istenemnek ingyen való áldozatot áldozni.« A római idők keresztyén vértanúi hitükről azzal tettek bizonyságot, hogy azért mindenüket odaadták, amijük volt, — az életüket adták érte. Magasztos és átszellemült pillanatokban az ember talán közelebb érzi magát az Istenhez. Más oldalról talán úgy érezhetné valaki, hogy valami hiányzik abból a törekvéséből, hogy keresztyén életet éljen, csak azért mert nem voltak megrázó élményei. De hogyha az, aki kereső lélekként csak magasztos pillanatokban reméli megtalálni az Istent, és nem ismeri fel Isten jelenlétét az emberek mindennapi szükségeiben is, — az könnyen zsákutcába juthat. Isten mindenütt ott van, ahol az Ő gyermekei jelen vannak, és sokan az élet megpróbáltatásai között kerülünk közelebb hozzá. IMÁDKOZZUNK: Atyám, bárcsak engedetlen ne lennék az általam helyesnek tartott úthoz. Tégy érzékennyé, a Te nevedben való szolgálatok meglátására. Adj bátorságot, hogy úgy a nehéz, mint a könnyű feladatokat elvégezzem. Ámen. — Az Istennek való engedelmesség önfeláldozást jelenthet. _ Wahrenbrock Lester, Kalifornia 58
