Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, ÁPRILIS 15. .. Olvassuk: Lukács 24:13—27. »Én élek és ti is élni fogtok.« (János 14:19.) Hosszú évszázadokkal ezelőtt a híreket gyalogfu­tárok hordozták, ma a televízión keresztül láthatjuk és hallhatjuk azt, ami éppen abban a pillanatban tör­ténik a földgolyó másik oldalán. Az időnek ebben az óriási távolságában mi volt a legnagyobb hír? Nem kétséges, hogy a legnagyobb hír az volt, amit az asszonyok hallottak: »Nincsen itt, mert feltámadott«, és az, amit a tanítványok hallottak: »Feltámadott a halálból és íme előttetek megy Galileába: ott majd meglátjátok őt«. Megjelenései megerősítették bennük ennek a legnagyobb jóhírnek az igazságát. Az Ő foly­tatólagos jelenléte — »íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig« — erőt adott nekik arra, hogy elmondják a világnak, hogy Jézus Krisztus min­denek élő Ura. Saját megváltozott életük volt élő bi­zonysága ennek. A szeretet legyőzi a gyűlöletet! Az örökélet győ­zedelmeskedik a halál felett! A mi számunkra is ugyan­ez a legnagyobb hír, amit valaha is hallottunk! IMÁDKOZZUNK: Ó élő Krisztus, akinek győzelme a miénk, ha Urunkká koronázunk Téged, közöld velünk a te gazdag örökéletedet. Ámen. — Van-e hatóereje mindennapi életünkben a dia­dalmas Krisztus átalakító hatalmának? — Frye K. I’., New Hampshire 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom