Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Olvassuk: János 6:32—40.

»... És azt, aki Énhozzám jő, semmiképpen ki nem vetem!« (János 6:37.)

Milyen drága, hívogató szavak ezek az Ur Jézus szájából! Szavai arról biztosítanak, hogy ha Őhozzá megyünk, elfogad minket. Nem kell attól félnünk, hogy megszidna vagy elutasítana.

És ehhez az ígérethez még egy másikat is idézhetünk: »Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugasztalak titeket.« Milyen boldogság, hogy Megváltónk a bűneink súlya alól is bizony megszabadít.

Amikor Jézus a földön járt, minden bűnöshöz volt valami jó szava. Az elesett utcai asszonynak ezt mondta: »Eredj el, és többé ne vétkezzél!« Zákeusnak ezt válaszolta: »Ma lett üdvössége ennek a háznak!« A gutaütöttnek így szólt: »Fiam, megbocsáttattak Néked a te bűneid!« Milyen mennyei muzsika volt ez azoknak a bűnösöknek! Milyen drága hír a bűnben eltompult füleknek!

Jézus Krisztus magatartása velünk szemben is ugyanaz. Ugyanazokat a boldogító szavakat szólja Ő ma is mindazoknak, akik bűnbánattal és bocsánatot keresve hittel és bizalommal járulnak Őhozzá.

IMÁDKOZZUNK: Áldott Urunk, köszönjük, hogy Te kitárt karokkal várod mindazokat a bűnösöket, akik Hozzád jönnek. íme itt jövök én magam is! És segíts, hogy másokat is Hozzád vezessek és azok is kóstolják meg e mennyei örömöt. Jézusért. Ámen.

— Jézus minden hazatérő bűnös várva-váró Megváltója. —

Edelfield O. Reginaid, Georgia

KEDD, FEBRUÁR 21.

54