Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Efézus 4:26—32.

»Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is a Krisztusban megbocsátott nektek.« (Efézus 4.32.)

A »jóság« és keresztyénség összetartoznak. Századokon keresztül a keresztyének felé nem volt nagyobb elismerés annál, hogy mindenki úgy ismerte őket, mint akik jóságosak voltak másokhoz.

Igen jellemző a történet az egyszeri emberről, aki egy napon fekete kötést tett az egyik szemére, azt gondolván, hogy később, öregebb korára kitakarva ezt a szemet, nagyszerűen lát majd vele. Két évvel később az orvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy látása nagymértékben legyengült, mivel félszeme használaton kívül volt. Még tovább hordva a fekete kötést, teljesen elvesztette volna látását arra a szemre.

A keresztyén ember nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy ne legyen jóságos mások iránt. Ha mi arra várnánk, hogy majd valamikor később, idősebb korunkra mutassuk meg jóságunkat, akkor sok egészséges hatás, az önzetlen szeretet és a keresztyén együttérzés teljesen kiveszne belőlünk.

IMÁDKOZZUNK: Szerető mennyei Atyánk, hálásak vagyunk Krisztusért, ami Megváltónkért, aki a Golgotán megmutatta irántunk való nagy szeretetét. Segíts minket abban, hogy egész magatartásunk Krisztus viszszatükröződése legyen. Az Ő nevében könyörgünk. Ámen.

— Az Úrtól kapott jóság gyökerében megváltoztathatja életemet. —

Droppa Ernest A., New York

PÉNTEK, FEBRUÁR 3.

36