Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-03-01 / 2. szám

»Es én örökéletet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.« 'János 10:28.) Egy napon, amikor szokásos pásztori látogatáso­mat végeztem, valaki így szólt hozzám: »Láttam, mikor jött, azt hittem, hogy valami biztosítási ügynök.« Meg­lepetésemre így válaszoltam: »Igen, az vagyok.« Pilla­natnyi gondolkozás után így felelt: »Értem, hogy mire gondol.« Egyetlen biztosítást sem lehet az Istennel kötött szö­vetséghez hasonlítani. Minden más kötvény a fizikai halállal megszűnik. Azonban a Krisztussal való, igazi viszony örök életet biztosít. Osztalékot fizet számunkra már az első naptól kezdve, ahogy életünket Hozzá kap­csoltuk. Az értelem békességéért, a biztonság érzésé­ért és az örök élet bizonyosságáért csak ez a szövetségi biztosítás szavatol. A jövőbe tekintve, a keresztyén embernek nem kell félnie a haláltól. A halál ideje nem más, mint mikor a keresztyén egyén az Atya házában az egyik szobából a másikba költözik. Az a szoba is ugyan abban az épület­ben van. A földi élet végessége megszűnik ugyan, de Krisztusban való örökségben, egy gazdagabb, szebb, örökkétartó életben fog élni tovább. — IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk, köszön­jük Néked azt, hogy az Élet minden körülményei között Te mellettünk állsz és velünk vagy. Köszönjük neked azt a bizonyosságot, hogy mindazok, akik a Krisztusban halnak meg, örökké fognak élni a Te közelségedben, a Te jelenlétedben. Ámen. Clarence A. Clay pool (lova) SZERDA, ÁPRILIS 13. Olvassuk: János 10:22—30. ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom