Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János 1:32—39. »Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nekik: Mit kerestek?« (János 1:38.) Mint emberi lényeknek sok mindenre van szüksé­günk ebben a világban. Szükségünk van hajlékra, étel­re, ruhára, szórakozásra, no meg pénzre is. De még to­vább; szükségünk van barátokra, emberekre, akik jó pél­dával járnak előttünk, akik tanítanak, akik megértenek. Szükségünk van ideálokra, amelyek eléréséért dolgozunk és szükségünk van egy tisztességes és becsületes foglal­kozásra is. De vajon mindezek a dolgok kielégítenek-e bennün­ket? Vajon mindezek boldoggá és megelégedetté tesz­­nek-e bennünket? Előkészítik-e az én lelkemet az örök életre? A válasz az, hogy NEM! Mert nekünk mindenek fe­lett Megváltóra van szükségünk. Nem akárkire, hanem csak az egyetlen Megváltóra, az Ur Jézus Krisztusra. Ez a Megváltó velünk van és velünk lehet. Ő egye­dül meg tud szabadítani a bűnnek hatalmától, ha elfo­gadjuk Őt, mint a mi személyes Megváltónkat. IMÁDKOZZUNK: Hozzád jövünk Atyánk és ke­gyelmet keresünk Nálad, mert életünk nagyon távol van attól, hogy atyai szívedet kielégítenénk. Ments meg min­ket a bűnnek hatalmától az Ur Jézus Krisztus által. Add, hogy megnyissuk szívünket Ő előtte, hogy átfor­málhassa azt az életünket. Ámen. — Mivel az Isten irgalmas és kegyelmes Isten, bizo­­dalommal j árulunk Ő hozzá. — Albro J.A., Norvégia HÉTFŐ, MÁRCIUS 22. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom