Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Lukács 19:1;10.

»Ma lett idvessége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett«

(Lukács ev. 19:9,10.)

Jézus kortársai úgy tekintettek Zákeusra, mint zsarolóra, aki személyes barátságban volt a rómaiakkal és elárulta népét és hazáját. De Jézus mélyebbre tekintett. Meglátta Zákeus vágyakozását, hogy jobb ember szeretne lenni. Tudta, hogy mennyire éhezik a lelke a megváltás után és sóvárogva akarja látni Őt.

Ebben a világban Krisztus ma is úgy néz minden emberre, mint Isten teremtett gyermekére és mint testvérre. Ő mindenkié és bárki az övé lehet.

Nekünk szükségünk van az Ur Lelkére, hogy úgy viszonyuljunk embertársainkhoz, mint Jézus. Mindnyájan ki vagyunk téve ugyanazoknak a kísértéseknek, bűnöket követünk el, de vágyakozunk megbocsátás és szeretet után. Lehetőségünk van arra, hogy kegyelemből Isten a szeretet leikével meggazdagítson minket.

IMÁDKOZZUNK: Óh bűnösök Megmentője! Nem tudunk méltó szavakat találni arra, hogy megköszönjük irántunk való szeretetedet, amikor keresel minket és nevünkön szólítasz. Adj nekünk kegyelmet, hogy hirdessük ezt mindenkinek és vezessük Hozzád, az üdvösnyájunkat a Te szeretetedben. Ámen.

— Ma törekedni fogok arra, hogy Jézus szemével nézzem az embereket. —

Csia E. Klára (Svájc)

KEDD, FEBRUÁR 9.

42