Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, FEBRUÁR 8.

Olvassuk: Lukács 7:1—10

»Mondom néktek, ilyen hitet még Izraelben sem találtam.« (Lukács 7:9.)

Ebben a történetben figyelemre méltó az, hogy Jézus megdicsérte a római századost. Annak ellenére, hogy ez a százados sok jót cselekedett zsidó felebarátaival, mégis úgy tekintettek rá, mint idegenre, aki a zsidóságon kívül állt. Bár ez a százados az utált római uralom képviselője volt- mégis nagyobb hitet tanúsított Jézus iránt, mint legtöbb zsidó, akik között az Ur isteni erejével munkálkodott.

Emlékezzünk meg arról az eseményről is, amikor Jézust meghatotta a kananita asszony erős hite, aki kikönyörögte tőle leánya meggyógyítását. Az Ur e Szávákkal ajándékozta meg ezt az asszonyt: »Oh asszony, nagy a te hited.« Gondoljunk a 10 bélpoklos megtisztítására, akik közül az egyik samaritánus volt, az egyetlen közülük, aki visszatért Jézushoz és megköszönte a gyógyítást.

Jézus meglátta ezeket az embereket, akiknek éppenúgy szükségük volt a segítségre, mint a saját népe gyermekeinek. Mi is tekintsünk az emberekre úgy, mint Jézus.

IMÁDKOZZUNK: Mindenható Isten! Emlékeztess bennünket arra, hogy minden embert saját képedre és hasonlatosságodra teremtettél. Úgy tekintünk felebarátainkra, mint ahogy Krisztus néz minket. Add, hogy ne vakítson meg bennünket az ítélkezésnek a lelke. Megváltónk nevében kérünk. Ámen.

— Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. —

McRae F. Cameron (Michigan)

41