Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Korinthus 3:1—6. »A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember.« (II. Korint. 3:2.) Kislányunk ágyát egy maradék anyagokból össze­varrt takaró díszíti. Nagymamája csinálta, akit ő nem is ismert. Szépen összevarrva ezek a ruhadarabkák igen mutatós és kedves emléket jelentenek. Nagyon sok ember, aki az egyházon kívül van és nem ismeri az Ur Jézus Krisztust, nem hall igehirdetést a templomban, hogy mit jelent hívő keresztyénnek len­ni, azt annak az alapján képzeli el, amit az egyháztagok életében lát. Krisztusról azt tanulja meg, amit mi szó­lunk és mi mutatunk viselkedésünkkel. Pál apostol azt írja, hogy a keresztyén ember élete egy ajánló levél, amelyet ismer és olvas minden ember.« Mint ahogy a sokszínű, ruhadarabból együtt egy szép takaró lett, így az egyház mivoltáról is a sok hívő élete együtt tesz bi­zonyságot. Az emberek látják, »olvassák«, életünket és Krisztusról és az egyházról így alkotnak véleményt. Legyenek azért szavaink és életünk olyan ajánló levelek, amelyek nem vezetik félre embertársainkat, ha­nem Krisztushoz mutatnak utat. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, köszönöm Ne­ked, hogy bizonyságot tehetek Rólad a mai világban. Segíts, hogy Krisztusra mutató jó ajánlólevél lehessek. Az Ő nevében kérlek. Ámen. — Akikkel ma találkozom életemből »olvasni« fog­nak — Nancy Gibbons Zook (Iowa) SZERDA, JANUÁR 27. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom