Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János 10:7—18.

»Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.« (János 15:13.)

Az Atlanti Óceánon 1912 április 14-én éjszaka a Titanik nevű hajó egy jéghegybe ütközött és süllyedni 'kezdett. Evans Edith és Murray Jánosné éjjel két órakor érték el az utolsó mentőcsónakot. Evans Edith ezt modta: »Menj először te. Téged gyermekeid várnak otthon.« Evans Edith odaveszett és Murrayné megmenekült.

Isten kinyilatkoztatta szeretetét a teremtés és a kijelentés által. Ő teremtette a mennyet a nappal, holddal és a csilagofckal, a földet növényekkel, madarakkal, állatokkal. Az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette. Jóllehet az ember engedetlenség által elszakadt Istentől, Ő mégis megmutatta Lelkének végtelen szeretetét, amikor földre küldte egyszülött Fiát. Jézus feláldozta életét a Golgotha keresztjén, hogy megmentse az emberiséget.

IMÁDKOZZUNK: Kegyelmes és szerető mennyei Atyánk! Aki Fiad a Golgothára adtad értünk, tölts meg minket Szent Lelkeddel, hogy teljes szívvel szerethessünk Téged és szolgálhassunk Neked. Krisztus nevében kérünk, aki így tanított minket imádkozni: »Mi Atyánk ...« Ámen.

— Jézus Krisztus feláldozta életét értünk. Mi készek vagyunk-e neki átadni szívünket? —

Verassammy L. József, Nyugat-lndía

SZOMBAT, ÁPRILIS 17.

50