Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

PÉNTEK, MÁRCIUS 20.

Olvassuk: II. Péter 1:1—11.

«Ugyan erre pedig teljes igyekezetei is fordítván, ia ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt.» (II. Péter 1:5).

ÖNMEGTAGADÁS is velejárója a kersztyén életnek és az igazi önmegtagadást mindig bátorítani kelL Jézus mondotta: «Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét minden nap és kövessen engem.» (Lukács 9:23).

Jézus nem csak az olyan önmegtagadást kívánja tőlünk, amilyet a böjtben vállalunk magunkra a böjti időszakra, Ő az egész életre és nem csak bizonyos lukszustól és a testünknek ártalmas dolgoktól való önmegtagadást és megtartóztatást, hanem tanítványi és megszentelt életet kíván tőlünk.

Jó dolog megkérdezni magunktól: «Mit adok én a böjthöz?» Ha a bojt az előkészületet jelenti a husvéthoz, úgy áldás lesz számunkra. Kell, hogy adjunk valamit a böjthöz, ami különbséget fog tenni a mi saját életünkben, az egyházi életben és munkában is. Péter apostol arra buzdítja a hívőket, hogy táplálják magukat olyan keresztyéni kegyességekkel, mint szorgalom, kitartás, álhatatosság, tudomány, egymásiránt való kedvesség, szeretet.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk, hálát adunk Neked az igazság és a kegyelem teljességéért az Ur Jézus Krisztusban. Álddj meg bennünket, hogy ebből a teljességből mindig több és több rész jusson a számunkra. Segíts bennünket arra, hogy hathatósabb és gyümölcsözőbb keresztyéni szolgálatot végezhessünk. Ámen.

— A kegyességben való növekedés növeli a keresztyén érettséget is. — J* Harold Gwynne (Ohio)

22