Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

KEDD, MÁRCIUS 17. Olvassuk: Máté 10:37—42. «Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgal­masságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteletete­ket.« (Róma 12:1.) BESZÉLIK, hogy mikor gróf Zinzendorf megláto­gatta a düsseldorfi képtárat, hosszabban elidőzött Do­menico Feti mesterműve, a Krisztus keresztrefeszíté­­sét ábrázoló ECCE HOMO című kép előtt. A tövisko­szorúval koronázott Megváltó mély hatást tett rá. Kö­­zelébb lépett a képhez, hogy jobban szemügyre vegye. A kép alján a következő szavakat olvasta: «Ezt tettem én érted. Mit fogsz tenni te énértem?» Zinzendorf mélyen megrendült. Ennek hatása alatt odaszánta életét Istennek, hogy népének erkölcsi és lel­ki felemelkedését szolgálja. Otthont alapított az elítél­tek számára. Ma nem csak szülőföldjén, hanem kül­földön is vannak ilyen otthonok. Keresztyénnek lenni annyit jelent, mint naponként növekedni az Isten megismerésében és a szolgálatban. Jelenti a mások terhének a hordozását, az áldozatvál­lalást. Jelenti azt, hogy soha ne feledjük; Krisztus mit tett érettünk és mennyit ér az számunkra. IMÁDKOZZUNK: Örökkévaló Isten, köszönjük Tené­­ked, hogy elküldted a Te egyszülött Fiadat, Aki életét adta miérettünk, hogy az Ő áldozata által mi is örökéle­tet nyerjünk. Segíts bennünket arra, hogy teljességet találhassunk a mi életünkben, hogy feloldódjunk az oda­adásban és a szolgálatban. Ámen. —Mit fogunk tenni másokért és hogyan fogjuk Krisz­tust kinyilatkoztatni — ma? — D. W. Charlton (North Carolina) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom