Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

KEDD, MÁJUS 26. Olvassuk: Máté 25:14-30. »Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megsza­­poríttatik. akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.« (Máté 25:29.) A Kentucky Államban levő Mammoth barlangban egy érdekes természeti tünemény figyelhető meg: az ott levő halak mind vakok. Ez azért van, mert több ge­neráción át nem használták szemüket; így elvesztették a látásukat. Az ebben a példázatban szereplő haszontalan szolga nem használta Istentől kapott képességeit, ezért min­den elvétetett tőle. Ez talán kegyetlennek látszik, de arra int bennünket, hogy Isten elvárja, hogy használjuk a Tőle kapott adottságokat. Nem mindnyájunknak adatott az a kiváltság, hogy hatalmas tömegek előtt prédikáljunk vagy, hogy távoli országokban misszionáriusok legyünk. De arra mind­nyájunknak van lehetősége, hogy bizonyságot tegyünk hitünkről otthonunkban, munkahelyünkön és azok kö­zött, akikkel naponta együtt vagyunk. így minden egyes keresztyénnek nagyon fontos szerepe van. Ott ahol Te élsz, Testvérem, csak egyedül Te tudsz hűséges bizony­ságtevő életet élni. IMÁDKOZZUNK: Uram, töltsd meg szívünket Te irántad érzett szeretettel és hálával annyira, hogy min­dig ragyogó arccal tudjunk bizonyságot tenni arról, hogy Te vagy életünk erőssége és öröme! Ezt annak a nevében kérjük, Aki így tanított bennünket imádkozni: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben... Ámen. — Isten egy drága kincset bízott Rád azfcal, hogy valamilyen tehetséged van. — Parks S. William (Georgia) 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom