Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Péter 1:3—9.

»Mint együttmunkálkodók, intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.« (II. Kor. 6:1.)

Nem régiben egy második szintet építettünk a »George Washington híd« nagyszerű ívén, a Hudson folyón keresztül.

Biztosítottak bennünket róla, hogy annak idején, mikor a híd készült, már tervbe volt véve az említett rész és már akkor beleépítették a hídba e második szint elbírására elégséges külön erősséget.

Isten kegyelme, a világegyetem építőmestere az Ő tervében számolt a reá várakozó megterhelésre, jóval messzebb is, mint ahogyan mi pillanatnyilag bízunk abban.

Az Ő kegyelme oly csodálatos mértékben áll készen részünkre, hogy semmiféle próbára tétel, vagy bizakodás hiánya azt nem gyengítheti, sem nem béníthatja meg célja kivitelében.

Hittel próbálhatjuk ki Isten szeretetének és kegyelmének a ható erejét. Rájövünk, hogy semminémű nehézség, vagy elbátortalanodás nem lehetséges, amivel Ő nem bírna. Bűn nem lehet oly mélységes, hogy az a kegyelem el ne törölhetné.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, hálát adunk szerelmedért, mely határtalan, kegyelmedért, mely bőven elegendő arra, hogy az egész emberiséget megtarthassa. Segíts azért, hogy hitben Hozzád forduljunk, kérve bűneink bocsánatát és erőt a valódi krisztusi életre. Ámen.

— Isten kegyelme bőségesen elegendő még az én sok bűnöm az eltörlésére is. Georgs P. Werner (New York)

PÉNTEK, ÁPRILIS 24.

57