Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Cselekedetek 1:1-8.

»0 általa vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét«. (Zsidókhoz) 13:15).

Robert Brown és Gustave Weigel »Amerikai Párbeszéd« című könyvében Weigel Atya a református kegyességről ezt írja: »A református kegyességnek van olyan megnyilatkozása, amit a katolikus csodál, sőt irigyel. Ez az a megnyilatkozás, amikor az egész család körülüli az asztalt, amelynél az apa vagy az anya hangosan bibliát olvas«.

Emlékszem arra az amerikai családra, amelynél Virginiában éltem. Minden reggel étkezés előtt amerikai atyám családi áhítatot tartott velünk. A bibliából és a napi bibliaolvasó vezérfonalból olvasott. Aztán kezeinket láncba fűzve együtt imádkoztunk.

Mily csodálatos dolog erre a képre emlékezni! Öröm és szépség forrása és a naponta gyakorolt kegyesség és az igazi imádság példája! A családi áhítat a megváltó Úrral és szerető Atyával való találkozás.

IMÁDKOZZUNK: Hálát adunk neked Urunk az együttimádkozó családokért. Add meg azt, hogy a te gyermekeid széles e világon mindenütt gyakorolják a családi áhítatot, hogy így együtt tehessünk bizonyságot a Veled való közösség szépségéről és szereteted hatalmáról. A Krisztus nevében imádkozunk. Ámen.

— Amelyik család együtt imádkozik, együtt fog bizonyosságot tenni Krisztusról.

Natty G. Barranda (Fülöp-Szigetek)

SZERDA, MÁJUS 8

10