Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Zsidókhoz írt levél 11:32—40.

»Kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért, nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére, Jézusra.« (Zsidókhoz írt levél 12:1—2.)

Manapság igen divatos mondás: »Azok voltak ám az igazi idők, a régi, szép napok!«

A zsidók, amikor a pusztaságban vándoroltak és elfelejtkeztek az egyiptomi rabszolgatartók korbácsütéseiről, így kiáltottak fel: »Bár meghaltunk volna az Ur keze által Egyiptom földjén!« Az ő számukra azok a napok voltak a régi jó idők! — Pár száz év múlva ezeknek egyik utódja a száműzetés napjaiban így szólt: »Hogyan énekelnők az Urnák énekét idegen földön?«, mert a gondolataikban Jeruzsálem és a »régi jó« napok voltak.

Angliában házigazdám az egyik nagy templomban tartott istentisztelet után sokat árodozott a régi jó idők felől. Amíg ott voltam vele, egy fiatal pár jött, hogy a lelkipásztorral megbeszéljék az esküvőjük ügyét. Ezeknek a fiataloknak minden gondjuk és tervük a jövő felé irányult.

Helyes és szükséges dolog a múltba visszanézni, hogy hálás szívvel lássuk meg az Istennek hozzánk való sok jóságát és kegyelmét, de de Isten az Ur Jézust adta nekünk, hogy életünk vezére legyen s nékünk Reá kell nézni és Őt követni egy új élet felé. Aki hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára. Az Ur Jézussal és az Ő vezetésével bizton nézhetünk a jövő felé.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk! Köszönjük Neked mindazt, amivel a múltban megáldottál minket, de kérünk, hogy áldj meg minket a jövendőben is. Addj erőt, hogy az Ur Jézus lábanyomán járván, közelebb juthassunk Te Hozzád. Ámen.

Irvine Dávid (Angol Kolumbia)

PÉNTEK, JANUÁR 5.

7