Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-01-01 / 1. szám

Olvasd: Máté evangéliuma 2:1—11.

»íme napkeletről bölcsek jövőnek Jeruzsálembe, ezt mondván: Ilol van a zsidók királya, aki megszületett? Mer láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövőnk, hogy tisztességet tegyünk néki. — Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék.« (Máté ev. 2:1—3.)

Micsoda ellentét! Itt a keleti bölcsek tele örömteljes vágyakozással; ott Heródes király tele gyűlölettel és felháborodással! A keleti bölcsek Krisztust keresik, hogy tiszetességet tegyenek néki, Heródes pedig az emberek által akarja megtudni az igazságot, hogy azután majd elpusztíthassa.

A keleti bölcseket Jézus, a Király érdekelte; Heródest pedig mind az a hír, ami erről a királyról szólt. A keleti bölcsek a zsidók királyát akarják tisztelni, Heródes pedig Judea királyságát akarja megmenteni. A keleti bölcseknek a Jézus születése reménységet és új jövőt jelentett, Heródesnek pedig állásának a féltését.

Az Ur Jézus születése nagy esemény volt. Éppen úgy, mint ahogy nagy esemény egy ember életében, ha odaadja a szívét az Ur Jézus Krisztusnak és elfogadja Őt, mint az ő életének a Megváltóját.

IMÁDKOZZUNK: Ur Isten, édes Atyánk! Arra kérünk, hogy úgy áldd meg a mi életünket, hogy mindig készek legyünk szívünket kitárni az Ur Jézus előtt és az O lelke új életet teremtsen bennünk. Add, hogy ne csak szájjal, de az életünkkel tegyünk tisztességet Neki. Ámen.

— Isten által adott keresztyén jellem az, amely meghatározza a mindennapi viselkedésünket és cselekedeteinket. —

Radford C. Waid (Ohio)

SZOMBAT, JANUÁR 6.

8