Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Galata levél 2:14—21. «Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához hanemha én általam.» (János 14:6). Most, amikor Isten kegyelméből új esztendő kü­szöbét léptük át ismét, azt gondoljuk, hogy új utakat is kell keresnünk. Oh lássuk meg a régit, az egyetlen jó utat, az egyetlen célravezető utat: Jézust. Amikor a XXIII-ik zsoltárban azt kérjük: Utaid Uram mutasd meg, Hogy el ne tévelyedjem, Te ösvényidre taníts meg Miken intézd menésem; akkor találjuk meg az Isten által mutatott egyetlen útat: Jézust. Jézus nem új út, hanem régi, nagyon régi. És mégis újjá lehet számunkra. Valahányszor megtartod csen­des órádat, valahányszor felkelsz térdeidről, azt kell érezned, hogy Jézus megújult számodra, hogy új úttá lett... íme: tehát indulj el erre a régi és mégis új útra. Most az új esztendő első reggelén ne keress új útakat, hanem újuljon meg számodra az egyetlen út: Jézus. Mikor Jézus utoljára volt együtt tanítványaival, háromszor egymásután kérdezte meg Pétert: Szeretsz-e engem? Régi és mégis egészen új volt ez a kérdés. Csak az a szeretet nevezhető igazi szeretetnek, amely bármilyen régi legyen, mindenap megújul. Boldog ember leszel, ha az esztendő minden napján megújulsz a régi szeretetben. IMÁDKOZZUNK: Segíts kegyelmesen óh Urunk, hogy ez esztendő minden napján Krisztusnak útján jár­hassunk. Ámen. — Vezess Jézusunk, Véled indulunk... — E. A. (Magyarország) HÉTFŐ, JANUÁR 1. (UJ ÉV NAPJA) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom