Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-05-01 / 3. szám

»Ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?« (Eszter 4:14.)

Eszter királynő a király kegyét élvezte biztonságban, amikor Isten népét a legnagyobb bizonytalanság és pusztulás fenyegette. Döntenie kellett tehát, hogy vagy végignézi csendes borzadállyal népe kiirtását, vagy pedig kockára teszi saját biztoságát és kiáll népe megmentése érdekében. Egy ideig habozott. Végső döntése azonban ez volt: »Bemegyek a királyhoz, noha törvény ellenére; s ha elveszek, hát elveszek.« (Eszter 4:16..)

Isten népe ellen ma is vannak összeesküvések. Krisztus tanítványait ma is szeretnék eltörölni a föld színéről. Éppen ezért azok, akik viszonylagos biztonságot élveznek, ma is szembe kell hogy nézzenek Eszter kérdésével: »Mit cselekedjem hát? Magamat mentsem vagy mindent kockáztassak Isten népe érdekében?« A döntés a mi számunkra sem könnyű. De ha Krisztusra nézünk, nem lehet kétséges, mit válasszunk.

Aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ő életét Krisztusért és az evangéliumért, örök életre tartja meg azt. (Márk 8:35.)

IMÁDKOZZUNK: Urunk, adj igaz bátorságot a szívünkbe, hogy ne azt keressük, ami múló, hanem azt, ami örök és Téged dicsőít. Ha önző szívünk halálba merevít, támassz fel bennünket új életre és taníts szeretni a te népedet élő hittel, igaz áldozatkészséggel. S ha ilyen szolgálatban el is vesztenénk életünk, hadd tarthassuk azt is kiváltságnak. Ámen.

— Közülünk senki sem él önmagának. (Róm. 14:8.)—

Smith C. J. (New York)

SZERDA, MÁJUS 16.

Olvassuk: Eszter 4:10—17; I. János 5:10—15.

18