Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-05-01 / 3. szám

CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 17.

Olvassuk: Ruth 1:14—18 és Máté 7:15—20.

»Azért az ő gyümölcsikről ismeritek meg őket.« (Máté 7:20.)

Reggeltől estig szorgalmasan pumpálgatta édesapám a permetezőgépet, majd a hátára vette és permetezett. Szép kis somogymegyei gyümölcsös volt, a legtöbbje jonathánalma.

»Édesapám, még betege leszel ennek a kimerítő munkának« — mondogattam neki.

»Fiam, ezek mind nemes fák. Sokba kerültek. Azért vannak itt, hogy teremjenek, nem dísznek. Permetezni, trágyázni, nyesegetni kell. Csak úgy lesz jó gyümölcs rajta!«

Ilyen volt a bibliai Ruth is.

Az Istenbe vetett hit megmentette szívét. Azután az Ur féltő szeretettel beleültette Noémi hívő családjába. Halálesetek szomorú tragédiái mint éles metszőkés megnyesegette az életét. Közben Isten igéje harmatozott reá ja.

Amikor a gyümölcsérés ideje elérkezett, meg volt a látszatja. Ruth mennyei gyümölcsökkel pompázik: »Mert ahová te mégy, oda megyek ... Istened az én Istenem. .. Ahol te meghalsz, ott halok meg...«

Milyen gyümölcsöt teremsz Te, Testvérem? Vagy talán még be sem oltattál az Ur Jézus Krisztusba?

IMÁDKOZZUNK: Add, Urunk, hogy életünk ne legyen meddő, hanem gyümölcsökben gazdag. Oltsál be engem is az Ur Jézusba. Nyessél meg szerető kezeiddel, irgalmasan. Táplálj szent igéddel. Jézusunkért kérlek, Ámen.

— Gyümölcstermés Jézusban lehetséges egyedül. —

Csapó Ferenc (North Carolina)

19