Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Lukács evangéliuma 8:26—29.

»Jézus azt parancsold annak a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki az emberből.« Lukács 8:29.

Egy lelki betegségben szenvedő ember a sírok közé menekült. Ember nem segíthetett rajta már. Mikor már semmi remény sem volt gyógyulására, jött Jézus, a Szabadító s meggyógyította.

Menekülünk-e mi is bűneinkkel s próbálunk elrejtőzni? Rossz cselekedeteink emlékét továbbra is sötétben akarjuk tartani? Nem érezzük-e, hogy idő múltával ezek egyre jobban nehezednek rá lelkiismeretünkre?

Bűneink tudatában ne essünk kétségbe. Az IJr könyörülő. Egyszülött Fiában közeledik hozzánk megbocsátó szeretettel. Elrejtett, emésztő bűneinkkel jöjjünk elé s fogadjuk el személyesMegváltónknak. Ha valóban hiszünk benne, eltörni bűneink átkát, megnyugtatja szívünket s megnyitja számunkra az új élet kapuját.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, megvalljuk előtted bűneinket. Bocsáss meg, hogy eddig rejtegetni próbáltuk. Érezzük, hogy addig nincs enyhülés sebeinkre, amíg meg nem valljuk bűneinket előtted. Tisztíts, meg, mosogass meg, egyszülött Fiad érdeméért. Ámen.

Spencer Saunders Bessie (Arizona)

SZERDA, FEBRUÁR 22.

55