Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Rómabeliekhez írt levél 11:1—6. »Ö leesvén a földre, halla szózatot, mely ezt mondja vala néki: Saul, Saul, mit kergetsz engem?« Ap. Csel. 9:4. Amikor a lappok között voltam lelkipásztor, egyszer egy ember megállított az utcán és beszélni akart velem. Az irodámba mentünk. Elmondta nekem, miként szóllí­­tott meg az Úr egy erdei útja alkalmával. Elmondta ed­digi bűnös élete történetét s elhatározta, hogy új életet akar kezdeni. Miután elmondta ezeket, arra kért, hogy menjünk együtt a templomba imádkozni. Mikor a templomba léptünk, a mennyezetre tekin­tett és elmondta, hogy mikor ez a templom épült, ő is itt dolgozott, mint építő. Akkor nem szerette a templomot, nem szerette ennek építését sem, többet káromkodott, mint amennyi szög van az egész épületben. Úgy érezte, hogy élete megváltozott. Istentagadóból hűséges és lelkiismeretes egyháztag lett. Amíg élt, hűsé­ges keresztyén volt, szíve az Úrban örvendezett s min­dig kész volt szolgálatára. IMÁDKOZZUNK: Uram Jézus, Te meg tudod téríte­ni ellenségeidet s követőiddé tudod változtatni. Gyűjtsd össze ma is azokat, akik menekülnek Tőled. Add, hogy bizonyságot tegyünk Rólad előttük és így hozzuk őket közelebb Hozzád. Hallgass meg, kérünk. Ámen. Thunström Károly (Svédország) CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 23. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom