Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

PÉNTEK, FEBRUÁR 3. Olvassuk: 1. János 4:16—21. »Az a parancsolatunk is van ő tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyafiát is.« 1. János 4:21. Printz J. Károly, aki mint svéd konzul évekig tar­­tózkdott Torontóban, kilencvenkilencedik születése nap­ján frissen lépett a televízió felvevője elé. Szemeiben a hosszú élet bölcsessége csillogott. Megkérdezték tőle, hogy miben látja az ilyen hosz­­szú és hasznos élet titkát. Válasza ez volt: »Az a hatá­rozott életszabály, amit felállítanék, az lenne, hogy le­gyünk mérsékeltek minden dologban«. Majd pedig gyor­san hozzátette: »Mégis inkább ezt az egyet kellene mon­danom, amit Máté 22:37—39-ben olvashatunk: »Szeresd az Urat, a te Istenedet teljest szivedből, teljes lékedből és teljes elmédből... és szeresd felebarátodat, mint ma­gadat.« Ez a bizonyságtevés is emlékeztet minket arra, hogy ha Istent valóban szeretjük, az Ö szeretete bennün­ket úgy eláraszt, hogy belőlünk tovább áramlik, ottho­nainkba, munkahelyeinkre, felebarátaink szívébe. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Édesatyánk, hálát adunk Néked azokért a nagy változásokért, melyeket Te viszel végbe az emberi szivekben és indulatokban. Oltsd belénk az őszinte vágyat, hogy más fajú és más vallású embertársainkat még jobban igyekezzünk megismerni és megérteni. Add, hogy tudjuk szeretni, mint ahogy Jézus Krisztus szeretett felebarátaink javára. Az Ö ne­vében kérünk. Ámen. Kingswood I. Piroska (Ontario) 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom