Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4. szám
Az Uj Szövetség nagy igéi Hétfő, julius 13 Olvasd: Máté 18:1-6 “Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába.” (Máté 18:3.) AKÁGIÓRA érkezett hozzánk négy éves unokánk. Vasárnap természetesen templomba mentünk, s ő is vetünk jött a vasárnapi iskoláiba. Mikor haza érkeztünk, látszott, hogy mondani akart valamit. Végre megszólalt: “'Nagymama, a vasárnapi iskolai tanító azt mondotta a többieknek, hogy én látogató vagyok. De én nem vagyok látogató, én keresztyén vagyok! Ugy-e meg kellett volna mondanom ezt nekik?” Egy pillanatra elmosolyodtam. Aztán eszembe jutott néhány tapasztalatom, amikor nekem bizony meg kellett volna mondanom, hogy keresztyén vágyóik. Oh, hányszor mulasztottam ez,t el! S hányszor mulasztottad vájjon te el, testvérem? Hányszor maradtál néma, amikor szólnod kellett volna? Vendégeid érkeztek péíidláull vasárnap reggel, s te a helyett, hogy vendégeidet is elvitted volna magaddal Isten házába, egy szót lsem szóltál, sőt magad is otthon maradtál. Beszélhetsz azután nekik arról, hogy milyen fontos számodra Isten, hit és egyház; magatartásod meghaziuidtoillja szavaidat. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Édesatyánk, adj kegyelmet, minden nap úgy élhessünk, mint gyermekeid. Hadd legyen mindennapi magatartásunk, szavunk és cselekedetünk bizonysága annak, hogy mi Hozzád tartozunk, keresztyének vagyunk. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Olyan akarok lenni, mint a kis gyermekek: alázatos, bizalommal teli, tanulásra kész — hogy bemehessek Isten Országába. Schauwecker J. (indiána állam) Napi bibliaolvasás — Józsué 3:1-17