Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4. szám

Kedd, julius 14 Olvasd: Galata 3:23-28

“Egy samaritánus pedig az utón menvén, odaért ahol az (a rablók kezébe esett ember) volt; és mikor azt látta, könyörületességre indult.” (Lukács 10:33.)

INiCOLN Ábrahámnak volt egy Theodor (Tad) nevű gyermeke, aki egy napon azzal állított be édesapjához, hogy panasza van Janiké nevezeti! fa-huiszárja elem. Nosza mindjárt törvényt ültek, s a vádak alapján a fahuszárt halálra Ítélték. Úgy volt, hogy agyonlövik Jankót, aziután pedig a Fehér Ház rózsa-lugasában temetik el. Igen ám, de a kertész nem volt hajlandó ebbe beleegyezni.

Tad Újból felkereste tehát édesapját, az Egyesült Államok hires elnökét. Elmagyarázta neki, hogy az E1L nlöknek jógáiban van megkegyelmezni a halálra ítélt katonáknak, s a Jankó fahuszár nagyon megérdemelné a kegyelmet, mert ő igen szereti. Lincoln először elmosolyodott, aztán papirt vett elő és irta: “A Jankó faihuszár kegyelmet nyert Lincoln Abraham Elnök rendeletére ..

Ha egy földi eruber hajlandó volt fia kedvéért megkegyelmezni egy fából készült játékszernek, gondoljuk el, mennyivel inkább megbocsát a mi mennyei Atyánk. IMÁDKOZZUNK: 6 Isten! Legyen áldott a te szent neved, hogy késedelmes vagy a haragra és kész a megbocsátásra. Köszönjük, hogy megindult szived rajtunk és hatalmas vagy megtartani az elveszettet is. Add, hogy ez a te szereteted irányítson bennünket embertársainkhoz való viszonyunkban. A Jézusért kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bün,ösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.” (Róm. 5:8.) Schubert H. M. (Pennsylvania állam)

Az Uj Szövetség nagy Igéi

Napii1 bibliaolvasás — Bírák 13:1-20