Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

A mi akaratunk és az Isten akarata

Vasárnap, augusztus 24 Olvasd János 2:1-10

“Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed.” Prédikátorok 9:12

\ KIS Jan meleg karjait púban fonta át édesanyja nyakán, és kis arcát melegen szorította anyja arcához. “Anyukám szeretlek’’ suttogta neki.

“Nagyon sziéip drágám — Anyuka is szeret téged.” "Mit tehetnék érted anyukám?”

“Törlölgetheted az edényeket. Ez is nagy segítség drágám.”

“De Anyuka — aprehendált a kis Jan — Én nem akar'ok mosogatni). Én valami nagyobbat akarok tenni érted.”

Gyakran, hasonlóan a kis Janóhoz — elgondoljuk, hogy mi is szeretnénk valami nagyobb dologgal bizonyítani szeretetünket a mi Urunkkal szemben. Pedig Isten előtt a kis dolgok is fontossággal birnak. Végezni a munkát az Ő akarata szerint, nagyon fontos dolog a mi életünkben, amellyel megbizonyitjuk a mi szeretetümket Ő iránta. Mi fényeskedhetünk kissebb világossággal, de fényeskediünk Ő érette.

IMÁDKOZZUNK: Drága Istenem segíts engem, hogy szolgálhassalak Téged hittel, és jól, az élet kis dolgaiban is, hogy felkészülhessek nagyobb dolgok szolgálatára a Te örök országodban. Jézus nevében kérlek. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Legyen a feladat nagy- vagy kicsi; ha Isten akarata, akkor az is fontos.

Olive W. Műmért (Alberta)

Napi bibliaolvasás: I Timotheus 1:1-20