Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

A mi akaratunk és az Isten akarata Hétfő, augusztus 25 Olvasd Máté 7:15-23 “Nem minden, a ki ezt mondja nekem! Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté 7:21 [GY mozgókép színházban láttam egyszer* egy jele­netet, amelyben egy fiatal leány türelmetlenül mondta Anyjának “Már unom hallgatni, hogy engem mindig GYÖNYÖRŰNEK szóllitanak”. Azután kijelen­tette, hogy ő azt szeretné, iha valaki minden érdek nél­kül önzetlenül szeretné őt. A különböző korszakok gyermekei ajkáról nem egyszer hallott szép dolgokat Isten, az Ö nagyságáról. Hallotta, amikor mondták “Hiszek egy Istenben — •Mindenható Atyámban” “Isten hatalmas”, “Isten sze­ret”, Isten a világosság Atyja”, “Isten a mi szabadi­­tóník s erőnk”. “Nincs senki, aki Hozzá hasonló lenne”. Isten bizonyosan ezt mondja nekünk: Én azt ki­vágom, hogy akaratodat, életedet ajánld fel nekem. Ez adja meg egyedül értékét a szónak. Vájjon Isten akar'ata szerint élek-e? Az én valóm kívánja az Ö Igazságát? Az én szivem telve van az ő szeretetével? IMÁDKOZZUNK: Hatalmas Isten; segitsd az én lábaimat arra az útra, ahol Jézus vezérel engem egy UJ ÉLETRE. Báto­ríts, erősíts minket, hogy tartsuk szemeink előtt a Te örökér­vényű terveidet, és éljünk a Te akaratod, és parancsolatod szerint. Jézus nevében kérünk. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Jézus monda: “Az én dcl-oin cselekedni annak akaratát, akii küldött engem.” Mi a célja az én életeimnek? Ted E. Akers (Missouri) Napi bibliaolvasás: I Timotheus 4:1-16

Next

/
Oldalképek
Tartalom