Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: Apostolok Cselekedetei 20:25-35.

“Mindenestől megmutattam néktek, hogy ilymódon mukálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Ur Jézus szavairól, mert ő mondd: Jobb adni, mint venni.”

£GY TIZENHAT éves fiú gyalogolt az ösvényen, a csatornának a partján, ahol teherszállító bárkákat szoktak vontatni a munkások. Kis batyuja, egy piros kendőben ült a vállán. New York felé tartott, hogy valami munkát keressen. így találkozott ezen az úton egy hajós kapitánnyal. Elmondva útjának célját, ezt a jótanácsot adta neki az öreg tengerész: “Istent ki ne felejtsd a terveidből! — Különben mihez szándékszol kezdeni majd New Yorkban?” “Valami keveset értek a szappanfőzéshez és a gyertya készítéshez.” — válaszolt a fiú.

A hajóskapitány, aki mélyen hivő keresztyén ember volt, imádkozott a fiúval és Isten áldását kérte útjára. “Add szivedet Istennek, és mindazt, ami az Övé, és minden dollárod tizedét add a szegényeknek. Jó szappant csinálj, igaz mértékkel mérjed és megsegít az Isten.” — búcsúzott el a fiútól.

A fiú neve William Colgate volt. Ma már úgy emlékszik rá Amerika, mint aki Isten kegyelméből milliókat adhatott Isten ügyének támogatására.

IMÁDKOZZUNK!

Kegyelmes Atyánk! Köszönjük Neked, hogy kegyelmed javaiból minket is gazdagon megáldottál. Adj nekünk háládatos szivet, hogy minden ajándékoddal hűségesen szolgálhassunk másoknak is. Krisztus által kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Tiszteld az Urat minden javaidból.” (Példa. 3:9.)

Gramley A. Dávid (Pennsylvania)

KEDD, FEBRUÁR 2 6.