Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: Zsoltárok könyve 68:1-6. “Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten.” Zsolt. 68:6. ^BBAN a családban, közösségben, amelybe helyezett minket az Isten születésünknél fogva, felelősséget adott egymás iránt mindnyájunknak. Mint keresztyén emberek, számot kell adnunk Atyánknak arról, hogy mit tettünk Krisztusért családi körünkben. És jó tanú­ságot kell adnunk Róla nemcsak szavainkban, de első­sorban életünknek a többiekért való odaáldozásában. Keresztyénségünk igazi próbaköve az, hogy milye­nek vagyunk családunkban. Nem kell szóval magya­ráznunk, hogy megértse mindenki, milyen lélek áll cse­lekedetünk mögött. A mi kötelességünk az, hogy pél­dánk tiszteletet és szeretetet ébresszen mindenkiben Jézus és az ő egyháza iránt. Családi körünk éppen olyan, mint a világ, csak kicsiben. Ha nem igyekszünk arra, hogy ott hűsége­sek, igazak legyünk, hogyan remélhetnők azt, hogy olyannak lássanak minket az emberek máshol az ékt­­ben? A keresztyén embernek az egész világ a gyüleke­zete, s ennek a hatalmas gyülekezetnek szive a család. ' IMÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk! Hálaadással köszönjük meg Néked a mi családjainkat. Tégy minket alázatos, türelmes szivü tanítványokká, hogy szeretteink között is mindenkor világítson életünk vallás­tétele Jézus Krisztusról, hogy soha ne szégyelljük megosztani velük azt a nagy ajándékot, amelyet keresztyén életünkben kap­tunk Jézustól Krisztus által. Az Ő nevében kérünk, áldj meg mindnyájunkat. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Csak az a világosság árasztja fényét messze, amcjy az otthon, közelségében is fénylik. VASÁRNAP, FEBRUÁR 3. Cant Barbara (Skócia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom