Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: Kolossébeliekhez irt levél 1:9-17.

“Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.’’ Máté ev. 5:16.

ELSŐ háború után másodmagammal laktam egy szobán Manilában egy egyetemi hallgatóval. Nem mondhatom, hogy jól ismertük volna egymást. Hanem a szerda esténként az egyházban tartott imaórán egymás mellett ültünk többször is. Azon a héten én is imádkoztam a többiekkel együtt.

Mély hatással volt ez lakótársamra. Néhány nap múlva csatlakozott a gyülekezethez, akkor látva meg, hogy mily nagy szüksége van neki is a testvéri közösségre.

Az az erő, amely a legjobban képes meggyőzni valakit arra, hogy bízzon Jézusban és engedelmeskedjék neki, szivekből árad; akik átadták életüket Istennek és akiket az Ö Szent Lelke vezérel. Az ilyen emberek tesznek szép bizonyságot arról, hogy Isten a mi Atyánk, és hogy ő közel van mindenikhez. Rajtuk látszik meg igazán Krisztus dicsősége és teszik kívánatossá azt mások előtt is. Életük a legjobb prédikáció, ami napról-napra hangzik mindenütt, ahol csak látják jó cselekedeteiket és Istennek adnak dicsőséget az emberek.

IMÁDKOZZUNK!

Istenünk, Édes Atyánk! Köszönjük Neked a mi Krisztussal való közösségünket. Segíts minket arra, hogy lelkünk hasonló legyen az ő leikéhez, és hogy ezáltal is még sok-sok lélek közelebb legyen Hozzád és tiszta, Tebenned boldog életet találhassanak. Jézusért kérünk, hallgass meg minket. Amen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Áldást jelent-e életem mások számára?

Calvez S. Ferenc (Fülöp szigetek)

HÉTFŐ, FEBRUÁR 4.