Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: Efézusi levél 1: 3-12.

“A Krisztus ti közietek van, a dicsőségnek ama reménysége: akit mi prédikálunk intvén minden embert, és tanítván minden embert bölcseséggel, hogy minden embert tökéletesnek állítsunk elő a Krisztus Jézusban.” Kolossá 1:27-28.

§ OK felületesen gondolkozó embert félrevezet az a tévhit, hogy az egyház csak amolyan szükséges melléklet az élet valóságos dolgaihoz. Sokan úgy veszik, mintha valamit nem jól csinált volna Isten, mikor megteremtette a világot s most az egyházat akarná felhasználni, mint egy javitó-mühelyt.

Az egyház semmi esetre sem ez; ennél sokkal több. Éppen a teremtés munkájának utolsó, befejező állomása, amelynek szolgálata nélkül senki nem juthat el a tökéletességre. Istennek nemhogy valami későbbi meggondolása hivta volna életre, hanem sokkal inkább első és legnagyobb világterve indult el az egyházban az örökkévalóság felé. Munkája nemcsak a lelkek mentése, de azon felül Isten minden földi céljának végső állomása; az ugyanis, hogy minden ember eljusson a Krisztussal való közösségre.

Amint kijelentette a Bibliában, Isten “mindeneket Őáltala és Őreá nézve teremtett” s valóban, Krisztus a kezdet és a vég, az Ő egész világot magába ölelő Országa.

IMÁDKOZZUNK!

Köszönjük Neked Istenünk, mennyei édes Atyánk, hogy a hitnek egységében és a Jézus Krisztus ismeretében tökéletességre hívtál el minket. Add szivünkbe ezt a szent elhatározást, hogy céljaidat bátran, őszintén hirdethessük az emberek között. Jézusért kérünk, hallgass meg minket, Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Az egyház feladata az, 'hogy Jézushoz vezesse el a'z embereket.

Gancellop Ernő (Ausztrália)

SZOMBAT, JANUÁR 26.