Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-07-01 / 4. szám

“Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!" Zsolt. 46:11.

Olvasd: Zsolt. 46:2-12, vagy Luk. 9:28-36.

UTCÁNKBAN az egyik forgalmas saroknál sok kocsi áll meg a forgalmi jelzőlámpánál. Egy alkalommal, mikor a lámpa “szabad”-ot jelzett már, megfigyeltem, hogy egy nő nem tudta megindítani kocsiját. Újra meg újra próbált, indítani, de siker nélkül. Az utána következő kocsi gazdája erre kürtölni kezdett. Erre az asszony egy pillanatnyi habozás nélkül kihajolt kocsija ablakán és szelíden igy szólt hátra: “Ha lenne szives idejönni és megindítani az én kocsimat, én hátramennék a magáéhoz és dudálnék közben maga helyett.”

Néha olyan nagy sietségben vagyunk, hogy semmi mást nem vagyunk képesek csinálni, mint rengeteg, haszontalan lármát csapni. Se előre nem haladunk vele, se nem segítünk senkin általa. Az ilyen lárma csak a magunk zavarát növeli azon kívül, hogy másokat is idegesít.

Az Isten jelenlétében való áhitat és elmélkedés minden reggel megadj^ nekünk a lelki erőt és nyugalmat, amire napi munkánkhoz szükségünk van. Ha arra gondolunk, hogy Isten soha nem siet, az bennünket is segít abban, hogy legyőzzük türelmetlenségünket.

IMÁDKOZZUNK:

Atyánk, mi tudjuk, hogy Te szeretsz minket. Te türelmes vagy hozzánk és bizol bennünk. Segíts, hogy legyünk mi is türelmesek és mások iránt bizodalommal legyünk. Jézus Krisztus nevében kérünk, aki igy tanított imádkozni minket: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben ...” Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Erős várunk nékünk az Isten És fegyverünk ellenség ellen ...”

Nease H. Edgar (Észak-Karolina)

JULIUS 21.