Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-07-01 / 4. szám

“Óh, ha az én népem hallgatna reám, s Izrael az én útaimon járna ...! És ő megelégitené őt java búzával.’’ Zsolt. 81:14-17.

Olvasd: Zsolt. 147:12-20, vagy Máté 7 ;24-29.

QKLAHOMA ÁiLLAM egyik városában orkán pusztított.

Utána sok kiváncsi ember érkezett a környékből, hogy a vihar pusztításának eredményét megnézzék. Sok volt a halott; sok ház és középület hevert romokban. A gabonamagtár azonban sértetlen maradt. Toronymagasan emelkedett az égre.

A látogatóknak megakadt a szeme a magtáron és kíváncsian tudakolták, mi lehet az oka, hogy ez a magas karcsú épület oly rendületlenül állt meg a viharban, mely körülötte annyi épületet elpusztított. Az egyik megfigyeli azután elárulta a titkát. A magtár tele volt búzával. A szél feszítőereje ezért nem tudott belehatolni és szétnyomni a falakat s a levegőbe emelni az épületet, mint annyi sok mást. Mivel búzával volt tele, a magtárba nem hatolhatott külső légnyomás.

Ha a mi életünk hittel, reménységgel és krisztusi szeretettel — “java búzával” — van tele, a romboló külső erők nem verhetnek tanyát bennünk. Ha jön is a vihar, sem “föl nem robbanunk”, sem “össze nem omlunk”. Isten jótetszése tölt meg bennünket olyan lelki erőkkel, hogy ha a megpróbáltatás jön, tudjunk ellenállni.

IMÁDKOZZUNK:

Istenünk, úgy tölts meg bennünket ma jóságoddal és szeretőieddel, hogy legértékesebb kincseiddel eltelt életet élhessünk. Használj bennünket, használd életünket a Te kegyelmi ajándékaid tárházaiul. Hálával köszönjük Neked, hogy vig szívvel szolgálhatunk Téged. Megváltónk nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Mindenre van erőm a Krisztusban!”

Vaughan J. Everett, (Kansas)

JULIUS 22.