Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Bízzatok őbenne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte sziveteket: Isten a mi menedékünk.” Zsolt. 62:8.

Olvasd : Zsolt. 62 :l-8.

EMLÉKEZZÜNK RÁ, hogy Jézus mily sokszor imádkozott.

A pusztában való magános böjtöléssel készült szolgálata megkezdésére és az imádság erejével győzte le a kisértést. Amikor elfáradt a sokaság között tanítva, lelki erejének forrásait az imádság frissítette fel újra. A Gecsemáné kertben eltöltött imádságos órák erősítették meg a kereszthalálra.

Jézus nemcsak az imádság szükségét mutatta fel előttünk, de azt a boldog Ígéretet is, hogy az őszinte imádság nem marad válasz nélkül. “Imádkozz a te Atyádhoz, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván”. (Mát. 6:6.)

Amikor békesség, megértés van a családban, a gyermekek nem látják szükségét annak, hogy valamit is eltitkoljanak szüleik elől, és szülők is komolyan, őszintén érdeklődnek gyermekeik sorsa iránt, hiszen kölcsönösen, igazán szeretik egymást. — Isten mindnyájunknak Atyja és mi az Ő gyermekei vagyunk: miért ne öntenénk ki szivünket őelötte?

Meglátod testvérem a különbséget, amikor félelmeidet, reménységedet, hálaadásodat Isten elé viszed!

IMÁDKOZZUNK:

Mennyei Atyánk, hálás szívvel dicsérjük nevedet az imádság ajándékáért. Taníts minket, hogy rólad soha el ne feledkezzünk é3 szüntelen imádkozzunk. Segíts minket arra, hogy Krisztust befogadhassuk családi körünkbe. Az ő nevében kérünk hallgass meg minket. Amen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Többet lehet elérni imádsággal, mint amit ez a világ valaha is megálmodott. (Tennyson.)

Jones Edwin, építész (Észak Karolina)

MÁJUS 2.