Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Atyját és anyját minden ember tisztelje, és az én szombatjaimat megtartsátok: én vagyok az Ur, a ti Istenetek!” III. Móz. 19:3.

Olvasd : III. Móz. 19:1-5.

GYERMEKKOROMBAN édesapám tanított meg rá, hogy szeressem a vasárnapi iskolát és a templomi istentiszteletet. Késeibb elbeszélgetett velem az ifjúsági egyesületről, biblia-óráról és mondta, hogy vegyek részt mindezeken, ahányszor csak tehetem.

Amennyire csak visszaemlékszem, mindig tartottunk családi istentiszteletet is. Apám és anyám, vagy egy presbiter, vagy maga a lelkész szokta vezetni. Én ezért a tanításért tisztelem szüléimét mind a mai napig, jóllehet már évek óta elköltöztek az élők sorából.

Soha nem “küldtek” a templomba, hanem azt mondták, hogy “jöjj, menjünk együtt”. Ök jártak elől a jó példával.

Az ilyen példát szívesen fogadják a gyermekek, amikor atyja és anyja hívja a templomba.

IMÁDKOZZUNK:

Atyánk, hálát adunk Neked a szülőkért, akik a Te tiszteletednek házába vezettek minket. Adj nekünk sok ilyen szülőt, akik hívogassanak: Jöjj, menjünk együtt az Ur házába. A Krisztus nevében kérjük ezt, Aki szerette az egyházat és életét adta érte. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Örül mi szivünk, mikor ezt halljuk: a temlomba megyünk, hol Ur Istennek szent igéjét halljuk.

Rich Robert, gyáros (Pennsylvania)

MÁJUS 3 .