Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - BALÁZS MIHÁLY: Megjegyzések János Zsigmond valláspolitikájáról
V^^3 NMMM * MMM """""""""""" Jegyzetek 1 Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról. In: Humanista történetírók. Kiad. Kulcsár Péter. Budapest, 1977. 982-985. do. 2 Földi és égi hitviták. Válogatás Jacobus Palaeologus munkáiból. Ford. Nagyillés János. Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Balázs Mihály. Budapest-Kolozsvár, 2003. 85-86. o. 3 Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek. Marosvásárhely, 1994. 7. o. 4 Idézi Mohay Tamás: Egy ünnep alapjai: a csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban. Tabula, 2001, újra közölve: Keresztény Magvető, 111 (2005). 129. o. 5 Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest, 1999. 102. o. 6 Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000. 116. o. Uő: Magyarország Mohács után: az útkeresés évszázada (1526-1606). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2007. /Akadémiai kézikönyvek./ 345. o. 7 Lásd szócikkét a Magyar Művelődéstörténeti Lexikonban (3. 415-418. o.) és Politikusportrék János Zsigmond udvarából című tanulmányát in Horn Ildikó: Tündérország útvesztői. Budapest, 2005. 9-87. o. Elsősorban az utóbbi tanulmány 16. jegyzete látszik utalni arra, hogy a szerző a megszokottnál kihegyezettebben figyel a felekezeti hovatartozásban bekövetkezett változásokra is: „A Báthory-fivéreket egyes történészek gyakran János Zsigmond ellenzékeként ábrázolják, eltérő vallásukkal és Báthory István bécsi fogva tartásának okaival, illetve utózöngéivel magyarázva ellentétüket. Azonban csak átmeneti kegyvesztésről van szó, legalábbis Báthory Kristóf esetében, akit hamarosan ott látunk minden fontos eseményen, rangban rögtön Csáky és az udvarmester után következve." 8 Veress Endre: Izabella királyné (1519-1559). H. n, 1901. 428. o. 9 Erdélyi Országgyűlési Emlékek, 1540-1699. 1. köt. Szerk. Szilágyi Sándor. 1877. o. (A továbbiakban: EOE) 10 Katalin Péter: Tolerance and intolerance in sixteenth Century Hungary. In: Tolerance and intolerance in the European Reformation. Eds. Grell, Ode Peter - Scribner, Bob. Cambridge, 1996. 249-260. o. Magyarul: Tolerancia és intolerancia a 16. századi Magyarországon. Egyháztörténeti Szemle, VII (2006). 73-83. o. Legutóbb: Péter Katalin: Reformácó: Kényszer vagy választás? Budapest, 2004. /Európai Iskola./ 11 Szelestei N. László: Váradi könyvbejegyzések a 16. század végéről. „Mielz valt mesure que ne fait estultie". A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére. Szerk. Bartók István et al. Budapest, 2008. 346. o. 12 Apológia pro catholica fide et doctrina de virtate corporis Christi Jesu in eucharista, de caeterisque sacramentis, liturgiáé item, seu missae sacrificio, ac aliis fere omnibus, que hoc seculo controvertuntur, Cracoviae, 1559. RMK 3. köt. 265. o. 13 Erről lásd Gyulai Eva: Farkas vagy egyszarvú? (Politika és presztízs megjelenése a Szapolyai-címer változataiban) . In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei József et al. Miskolc, 2004. /Studia Miskolcinensia 5./ 91-124. o. 14 „In arma Illustrissimi principis Sigismundi Joannis Hungáriáé filii Cornibus admotis ex una Delia parte Ex alia cingunt sydera dara lupum. Ipsa mihi suadent tranquillam sydera pacem, Aetheris veluti pax sólet esse locis Quodque meum regnum non concidit arte luporum, Acceptum refero, qui regit astra, deo." 15 „In arma eiusdem Infans Rex fueram claris genitoribus ortus Sed mihi dens ungues nocuerunt cornue cauda: Cauda vorantis me serpentis densque lupinus Delia confixit me cornibus, unguibus ales. Quatuor ista nocent: fraus, haeresis, hostis, amicus." 16 Kevés a forrásunk ahhoz, hogy egyedül Erasmus tartós hatását hozzuk fel magyarázatul. Az mindenesetre fontos mozzanat, hogy az Institutio principis christianinak fenmaradt egy olyan példánya, amelyben a következő possessor-bejegyzés olvasható: „Sum Johannis Regis Electi Hungáriáé". Lásd erről Barlay Ö. Szabolcsnak a modern magyar fordításhoz írott utószavát: Rotterdami Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Budapest, 1987. 151-152. o.
