Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Zolnától a budai vérpadig
szomszédos Szarvas nagyrészt szlovák lakosaival. Mezőberényből (akkori nevén Kisberény vagy Berényke) egy görög származású legényen kívül csak magyarok csatlakoztak az új kurucokhoz, az összeírásokban egyetlen szlovák származásra utaló név sem fordul elő. Ezért kell különös fontosságot tulajdonítanunk a felkeléshez csatlakozó néhány csabai szlováknak, akiknek a beszervezésében Matolay Pálnak döntő szerepe volt. Matolay csabai akciójáról elsősorban a később elfogott, és Nagyváradra, majd Budára hurcolt helybeli kurucok vallomásaiból értesülünk. Az erdőhegyi mészárlást követően elmenekült, majd Csanálosnál elfogott Horváth János Nagyváradon tett vallomása szerint kilenc helybeli társával együtt állt a kurucok közé. Nyolcat közülük fel is sorolt, míg a kilencedik a vele együtt elfogott Gulyás András volt, akinek nem rögzítették a vallomását, mert mindenben ugyanazt mondotta. Rajtuk kívül tehát Csabáról Begyó Pál, Behán György, Franyó Mátyás, Lyabin Pál, Pszotka János, Rumán György, Szovai János és Sztrehovszky Lukács csatlakozott Matolayhoz. Lényegében ezt erősítik meg a felkelés résztvevőit felsoroló korabeli kimutatások is. 37 A csabai bíró és a tanácstestület által készített jelentés szerint Behán György, Pszotka János, Rumán György és Franyó Mátyás tértek haza a felkelés leverése után, s ugyanezek a nevek szerepelnek a Békés vármegye által készített összesítésben is. A csabai jelentés szerint közülük Behán Györgynek mindössze két lova volt, és azokon ment el a felkelők közé. Pszotka Jankó még gyermekkorában elhagyta az apja házát, és minden vagyonát elvesztegette „korhelységében", ezért nincstelen volt. Rumán György, egy szegény sírásó fia, ugyancsak nincstelennek számított. Franyóról viszont azt jegyezték fel, hogy Orczy Istvántól „grationálissa magának s jószágának adatott", amiért feltehetően egyetlen vagyontárgyát sem kobozták el. Érdekes ugyanakkor, hog a menlevélen tévesen Kovács Mihályként tüntették fel. Másrészt az Orczytól men) veiben részesült 276 felkelő között sem Franyó Mátyás, sem pedig Kovács Mihály n nem szerepel. Csabai lakosként három fiatal férfit vettek fel a jegyzékbe, közülük a ban csak egynek a neve egyezik meg a csabai és Békés vármegyei jegyzékekben fel' hazatértekkel: a tizennyolc esztendős Rumán Györgyé, aki május 21-én kapott 1 met. Rajta kívül még a huszonnégy éves Faraghó György, valamint a húszon) Maczó János neve mellé jegyezték fel, hogy a Békés megyei Csabáról valók. C ként mindketten május 20-án részesültek amnesztiában. Bár személy- és f vesztések hellyel-közzel az egész Orczy-féle listában előfordulnak, a csáb pasztáit elírások inkább annak tudhatók be, hogy szlovák anyanyelvük m el nevüket a menlevelek írói. Faraghót ezért egyértelműen Behánnal, 1 Pszotkával azonosítjuk. A haza nem tért csabai kurucok számát mindkét kimutatás hat főbe' mint Bedgyó Pál, Gulyás András, Horváth János, Lepény Pál, Szovai hovszky Lukács. Közülük a csabai jegyzék szerint Szovai Ferenc tf volt, Bedgyó Pálnak mindössze egy „negyedfűre menő" üszője, Ho dig egy lova volt, amikor kurucnak állt. Sztrehovszky Lukácsnak egy-egy paripa és kanca lova volt, amBékés vármegyei commissarius kobozott el. Lepény Pál tulajd' s *ít, *«fo
