Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - ID. FRIVALDSZKY JÁNOS: Trencsen megye múltjából (A rajeci völgy.)

Thurzónak, sem provisorának nem volt joga, bár a töredékes felirat Thurzót hatalmas úrnak nevezi - az úr szót még meg is ismételve. A kegyúri jog változatlanul a soltészt illette, aki még mindig Frivaldszky Klopan Mátyás volt, a provisor apja, aki nem volt híve a reformációnak. A jogi kérdések rendezése Thurzó Ferenc fiára, Györgyre maradt, aki apja halála után, 1583-ban vette birtokba Lietava uradalmát. A templom fölötti kegyúri jogot úgy szerezte meg a soltésztól, hogy a templom telkéért cserébe egy termő telket adott. Egy 1600. január 12-én kiadott okleveléből ugyanis megtudjuk, hogy „korábban" Klopán (azaz Frivaldszky) Mátyással földet cserélt, s hogy a csereföld adótól és papi tizedtől mentes legyen, most utólag még két virga földet is ad a falunak, hogy ennek használói vállalják a cseretelek terheit.

19 Thurzónak kell tulajdonítanunk a harangtorony építését és a harang adományozását is.

20 E vagyoni helyzetének megfelelő beruházással mintegy dokumentálhatta a kegyúri jog megszerzését. Thurzó György Frivaldszky János helyzetét is rendezte, nemesi levelet eszközölve ki számára a királytól. Az új nemes a Thurzók szolgálatában szerzett pénzen 1586-ban magára váltotta apjától a soltészséget is, két öccsét is kielégítve. 1580-ban Konszkát, Rajecet és Frivaldot már evangélikus helységként sorolták fel a Trencsen megyei felső járásban, amelynek 1570-től már protestáns vicearchidiakónusa is volt.

21 Itt látjuk először, hogy Konszka lép Sztránszké helyébe, s hogy Frivald elvált Rajectől. Az egész rajeci völgy evangélikussá lett ebben az időben. Hogy a korábban ott szolgáló katolikus papok követték-e a reformációt, vagy el kellett hagyniuk plébániájukat, erről semmit sem tudunk. Rajecnél a reformáció bevezetése nem járhatott nehézséggel, hiszen a kegyúri jog a Thurzóké volt. Az a tény azonban, hogy a templommal rendelkező Sztránszké helyébe a templom nélküli Konszka lépett, valamilyen, a frivaldihoz hasonló soltészi ellenállás jele is lehet. Rajec első név szerint ismert lelkésze a velicsnai születésű Paul Fabricius volt 1568-1578 között.

22 Más adatok szerint még 1597-ben is ő volt a lelkész.

23 Rózsahegyi születésű feleségétől, Anna Jacobaeustól itt született a fia, Andreas, akit 1621-ben ordináltak Zsolnára.

24 Rajecen az evangélikus hitélet már a 16. század második felében fellendült. A község első név szerint ismert rektora Nicolaus Giskra volt 1584 táján.

25 Fia, Melchior Giskra elvégzi a prágai egyetemet, előbb Morvaországban lesz tanító, majd 1593-ban lelkészként ordinálják.

26 Az ugyancsak rajeci születésű Georgius Culman, Caspar fia 1597-ben Wittenbergben tanul.

27 A Culman-Kugelman-Kudliman régi rajeci család, amely a 14. században Frivaldon a soltészi tisztséget is viselte.

28 Jakub Rossa Rayecenus Pannonicus két évet töltött a prágai egyetemen még 1602 előtt.

29 O is régi rajeci család sarja: már 1530 körül összeírnak telkesként egy Michael Rosát.

30 A rajeci iskola tényleges elindulása 160l-re tehető, ekkor Franciscus Hrabetius (Hrabéczy) volt a rektor, akit 1602-ben Paulus Lovcsányi követett.

31 Itt volt pedellus (custoder, skolnik) a 17. század elején Frivaldszky János nem nemesített testvére, Menyhért. A rajeci völgyben fekvő Konszka korábban a szomszédos Sztránszké filiája volt. A Peter Berger biccsei lelkész által vezetett zsolnai kongregáció azonban 1590-ben úgy döntött, hogy Konszka önálló parókia legyen.

32 Első lelkésze Johannes Surovius volt 1580 táján.

33