Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - ID. FRIVALDSZKY JÁNOS: Trencsen megye múltjából (A rajeci völgy.)

A Csicsmányt birtokló Rakovszkyak a protestantizmus erős pártfogói voltak.

34 Rakovszky János esküvőjét Cziczmanius Wenceslaus Pannonius, Trzebenicensis rektor Prágában 1581-ben epigrammával köszöntötte.

35 Azt is tudjuk, hogy ugyanez a személy 1583-ban Prágában bakkalaureátust szerzett.

36 Az 1590-es évektől Thurzó György egyre nagyobb jövedelmet próbált kipréselni birtokaiból, s erős nyomást gyakorolt tiszttartóira. így Frivald uradalmi tiszttartóvá lett soltésze is nehéz helyzetbe került. Előbb a török háború, 1598-tól pedig a biccsei nászpalota építése emésztett föl minden pénzt. Thurzó nem ismert kibúvót. Frivaldszky Jánosnak ura parancsára börtönbe kellett záratnia azon jobbágyokat, akik a földesúri szolgáltatást nem tudták teljesíteni; ám ő levélben járt közben ezekért a szegény emberekért. A földesúr ekkor már lefejezéssel fenyegette intézőjét. Fenyegetését ugyan - felesége közbenjárására - nem váltotta valóra, de 1601-ben börtönbe záratta Frivaldszky Jánost, és ott tartotta majdnem 3 évig, amíg az a rajta követelt összeget - nemesi birtoka harmadrészének átengedése fejében - meg nem fizette. A sok reménnyel indult karrier így bukással végződött. A Frivaldszkyt követő uradalmi provisor - a gyurcsinai soltész, Gyurcsánszky - azonban még rosszabbul járt: őt Thurzó fia, Imre valóban lefejeztette. A jobbágyok és a soltészok egyaránt szenvedtek Thurzó Györgytől. Amikor 1605 tavaszán Bocskai hajdúi betörtek a vidékre, csak a nem Thurzó-birtok Csicsmányt és Facskót dúlták fel,

37 mert Frivald és Rajec kiszipolyozott lakói melléjük álltak uruk ellenében, sőt részt vettek a Thurzók biccsei várának május 21-ei felgyújtásában is. Thurzó nem torolhatta meg támadásukat, mert egy ilyen lépés az 1606. novemberi bécsi béke megsértését jelentette volna.

38 Mindez hatással volt a vidék vallási viszonyaira is. A hajdúbetörés után, 1605-től 1627-ig 1606-ban Isaac Andricius, 1608-ban pedig Johannes Hallensis volt a rajeci lelkész.

39 A rektori tisztet 1607-ben Matthias Platányi töltötte be.

40 Frivaldon a közhangulat valószínűleg Thurzó-ellenes volt. A soltészséget 1609-ig a meghurcolt Frivaldszky János testvére, András töltötte be, 1609-től pedig János fiainak közös soltészsége következett. Bár Thurzó az evangélikus egyházközséget Frivaldon már 1600 előtt megalapította, a falu első prédikátorát csak 1606-ban - Frivaldszky János halála évében - tudta itt elhelyezni Péter Petschius

41 személyében. E lelkész a sziléziai Leobschitzből származott, németül prédikált.

42 Helyzete egyáltalán nem volt nyugodt: felettese, Johann Nositius biccsei főlelkipásztor egy 1607. decemberi levelében frivaldi német összeesküvésről írt, és egy fiatalember kiszabadítását kérte, akit egy összetűzésnél börtönbe vetettek.

43 Petschius csak 161 l-ig maradt Frivaldon. Ebben az évben Kassára költözött, 1612-ben már itt adta ki röpiratát - magát ugyan még frivaldi lelkésznek nevezve -, amelyben a zsolnai zsinat téziseit védelmezi, a könyv címe szerint „a pápistaságot pörölyözve" és Pázmány Péterrel polemizálva.

44