Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - ID. FRIVALDSZKY JÁNOS: Trencsen megye múltjából (A rajeci völgy.)
Frivaldon 161 l-ben Elias Láni (Lány Illés) 45 kánoni vizitációt tartott. Megemlíti a lelkészi jövedelmet, a parókiaépületet, de lelkészről nem esik szó. Petschius tehát már nem volt ott szolgálatban. 46 Felvetődik az a kérdés, hogy a Láni nevű híres lelkészcsalád azonos lehet-e a frivaldi Lang családdal, amelyből a következő helyi lelkész származott. Ismert, hogy a korabeli szlovákban a g-t egyes szavakban [j]-nek ejtették (például evanjelium, anjel). A szuperintendens Láni Illés származásáról csupán annyit tudunk, hogy tótprónai - tehát Túróc megyei - mészároscsaládból származott. Ez a tény azonban nem zárja ki apjának vagy nagyapjának esetleges frivaldi származását. Rajecen a zsolnai zsinat idejéből (1610) sem lelkészt, sem rektort nem ismerünk. A Kosztkák és Podmaniczkyak már említett tízéves háborúságában, a 16. század közepén pusztulás érte Rajecet is. Temploma rommá lett, csak 1610-ben állították ismét helyre. Ez időtájt készült el a templom északi kapuja 161 l-es évszámmal és Luther-rózsákkal díszítve. Az egykori rajeci soltészcsalád egyik tagja, Andreas Rajcsenus (Rajczy András) 1586-ban Márkusfalván volt rektor, 1612-ben ugyanott lelkész. 47 1612-ben említenek egy Andreas Rajecenus Turocensist, aki a szepességi „Dumetana" ecclesia lelkésze. Talán az ő fia volt az a hasonló nevű személy, akit 1648-ban említenek. 48 E rajeci gyökerű személy túróci születése a rajeci völgy szoros kapcsolatára mutat Túróccal, amely éppen a Kis-Fátra túloldalán feküdt. Rajecen az evangélikus iskola rektora 1613-1619 közt Johannes Zittkius volt, 49 aki Andreas Zittkius és Anna Gall fiaként maga is a városkában született. Később - 1623ban - Kubinban lett diakónus. 50 1613 és 1619 között Rajecen Zittkiusnál tanult Melichar Bruscius (Braschius), a frivaldi születésű Adam Bruscius és Helen Skultety fia. 1626-ben lelkésznek ordinálják máshova. Szerzőként is ismert. 51 Apja, Adam Brussko 1608-ban Rajecen élt, 6 virga földön gazdálkodott. 52 Adam frivaldi születésével pedig egybevág az az adat, hogy 1553-ban bizonyos Hanus Brzko sógorként osztozott a Frivaldszkyakkal. 53 A Bruscius név ugyanis nem más, mint a Brzko latinosított változata. 1619-1626 közt Johannes Czaban (más néven Lány), 54 1626-tól 1635-ig Paulus Nostitius (Nosatius) volt a rajeci rektor. 55 A frivaldi születésű Fridvalszky Simon föltehetően 1618-ban kezdte el tanulmányait Rajecen. Nem tudjuk azonban, hogy a gimnáziumot hol végezte. 1626-ban Miskolcon már Okolicsányi Gáspárt korrepetálta a költészeti és szónoklati tantárgyakban. Ennek fejében maga is tanulhatott a jómódú Okolicsányi család költségén. Miskolcra is nyilván az Okolicsányiak révén került, ezúttal református iskolába, hiszen ott evangélikus iskola nem volt. 1626-ban készült Fridvalszky Simon kéziratos Logica könyve. Nem önálló mű, csupán kompilátum. Tandíj fejében állíthatta össze, azért is kerülhetett a könyvecske végül Miskolcról a sárospataki kollégiumba, ahol jelenleg őrzik. Metafizikai tanulmányait félig autodidaktaként végezte el Miskolcon Fridvalszky. A következő években pedig az etikai és teológiai stúdiumoknak is eleget tett. E tanulmányainak helyszínét azonban nem ismerjük; mindenesetre a református Sárospatak kizárható. Stúdiumainak befejeztével (1630) többfelé tanított. Legelőbb a Liptószentandrás melletti Okolicsnán volt rektor, talán egykori pártfogói, az Okolicsányiak révén,
