Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.
Figyelő - VÉGH LÁSZLÓ: Eszmény és történelem (Dohai István: Tűnődések a történelemről...)
Credo 2007/1-2 f^g*m*m2p*HHK*HM*mmm iir iuiiniri ri r: im*im**m.w_i ' " w ° IWB * 3, ™™ Maw ^^ 1111 i 111.11.11. i.[. imm.i w J.ILIUIULi.ILLLLI-a«innm.iwwrri.r 1" 1 -imweaiamm A bűntől azért nehéz megszabadulni, mert az értelem jóra törekvése csak kezdet: belül, a tudatalattiban kell átalakulnunk. Ha ezt észben tartjuk, mélyebben érthetjük meg a Hegyi beszéd szigorú ítéletét a gonosz kívánságok fölött, 5 de a régi és az új közti gyökeres különbségről szóló jézusi példázatok is világosabbá válnak. 6 Értelmi ráhatással nem kelthető vágy az emberben, általa nem lehet akaratot ébreszteni és cselekvést indítani; ellenben az érzelmi ráhatás képes lehet mindezekre. Ilyen szempontból az érzelmi gazdagság, érzékenység, beleérző képesség szabadabbá teheti az embert. Mivel a szépség érzelmi indíttatású, képes az akarati cselekvés csíráira, az ösztönökre hatni. így válhat a művészet az emberépítés, a nevelés hatékony eszközévé. De az istenélmény, a megtérés sem csak az értelmet ragadja meg, hanem sokkal inkább érzelmi téren, a tudatalattiban fejti ki hatását. Hit és vallás Dobai István tárgyalásában három emberi élettávlat játszik központi szerepet. Az önző anyagi érdek nem lehet kizárólagos irányító, hiszen az anyagiak elsősorban csak eszközök a nem anyagi célok szolgálatában. Általában nem saját magára költ az ember, hanem szeretteire vagy valamilyen - meggyőződése szerint értékes - célra; önmagának csak annyit hagy meg, amennyit becsülete megkíván. Korunk maffiavezéreit elnézve, ők sem anyagi szükségleteikre gyűjtenek, hanem hatalomra, tekintélyre akarnak szert tenni. Az ember nem pusztán természeti lény, tökéletesedésre, valós, minőségi fejlődésre is képes. S a három emberi élettávlat közül csak az egyiket képezi a természeti törvények alá vetett anyagi-testi élettávlat. Az ember lelki élettávlatát az eszmények, a természetfölötti világ, az anyag feletti célok alkotják. A természetfelettihez viszonyulni, a világ egészének rendjéről, az egyénnek a világban betöltött szerepéről gondolkodni természetes emberi adottság. 7 A természetfeletti felismerése és számításba vétele vonja magával, hogy az ember igyekszik megfelelni e fölötte álló - mindenható - hatalomnak. S igyekezete közben - lelki élettávlata alá, de azzal összhangban maradva - anyagtalan, de anyaghoz kötött szellemi élettávlatot is épít az ember. Azaz lelki élettávlata megtestesül; a természetfölöttibe vetett hite áthatja az emberi kapcsolatokat, formálja az intézményeket, a gazdaságot és a természethez való viszonyt. Dobai szerint főleg a hit irányítja a történelmet. E ponton azonban hangsúlyozza, hogy a hit és a vallás nem azonos. A hit a világ valóságáról alkotott érzelem és ismeret egysége. Eszményt állít az ember elé, s az eszmény megvalósítására irányuló emberi tevékenységek összessége a vallás. A vallás az isteni parancs törvényként való megfogalmazásával és kihirdetésével kezdődik, a törvény tanításával, magyarázatával, az ember törvényhez szabott nevelésével folytatódik, majd a törvény által megszabott erkölcs társadalmi alkalmazásával valósul meg. Azaz a hit lelki síkon fogalmazódik meg, a vallás pedig a társadalom közegében történik. Másrészt a vallás erejét az mutatja, hogy az alapjául szolgáló hit mennyire képes az isteni parancs szerinti viselkedésre indítani a társadalom tagjait.
