Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

13 Enders, Jakob: Die deutsche Siedlungen in Galizien. Wien, 1980. /Eckart Schriften 75./ 8-9. o. 14 Kesselring 1912, 10. o. Barton 1976, 7. o. 15 Kesselring 1912, 14-15. o. 16 II. József kezdetben - első, 1773-as galíciai utazása utáni tapasztalataiból kiindulva - még a galíciai zsidóságot is be akarta vonni germanizációs terveibe. Úgy ítélte meg, hogy a német nyelv terjesztésében a zsidóság fontos szerepet játszhat. Lásd Karniel, Joseph: Die Toleranzpolitik Kaiser Josephs II. Stuttgart, 1986. /Schriftenreihe des Instituts für Deutsche Geschichte an der Universität Tel Aviv, 9./ 289. o. 17 Bredeczky saját maga is végzett felméréseket és összeírásokat az evangélikusok létszámáról. Egy 1808as felmérése szerint 16957 evangélikus vallású személy élt Galíciában. 18 Egész Galíciára jellemző volt a kevés iskola és az ebből következő alacsony műveltségi szint. Kesselring adatai szerint még 1890-ben is 80%-os volt az analfabétizmus Galíciában. 19 Kesselring 1912, 19. o. 20 Idézi Horváth 1924, 251. o. 21 Uo. 253. o. 22 Uo. 275. o. 23 Uo. 281. o. 24 Uo. 289. o. 25 Uo. 301. o. Kesselring 1912, 21. o. 26 A Rumy Károly Györgyhöz írt, 1811. szeptember 25-én kelt levelében Bredeczky beszámol arról, hogy egy Matkovszky nevű gazdag nemes Welczizben (stryi körzet) egy nagyobb német kolóniát akar létrehozni, amely a terv szerint háromszáz családból áll majd, s minden család tekintélyes földterületet is kap. Az illető gyárakat és bányákat is akar alapítani. Ez lesz az egyik legnagyobb egyházközség Galíciában, s Bredeczky szeretné, ha barátja, Rumy lenne itt a lelkész. A következő, egyben utolsó Rumyhoz írt levelében (1812. január 21.) hírül adja, hogy a welczizi lelkészség szervezése akadályokba ütközik, mert a németek betelepítése lassan halad., így a lelkészi állás betöltésére egyhamar nem kerülhet sor. MTA Levéltár: Magyar irodalom - Levelezés 4 r. 25. sz. 11. 27 A könyv megjelenéséről beszámol az Annalen der Literatur und Kunst in dem Oesterreichischen Kaiserthume 1812. évi 4. kötete is, de ekkor Bredeczky már nem élt. 28 Rumy Károly Györgyhöz írt, 1807. február 6-án kelt levele szerint egy bizonyos Kriebel tanár úr segíti őt munkájában, s a készülő művet Londonban is ki akarják adni. 1811. szeptember 25-i, ugyancsak Rumyhoz írt levelében is megemlíti a könyvet, mint az „épp most Brünnben megjelenő, telepítésekről szóló művét". MTA Levéltár Magyar irodalom - Levelezés - 4 r. 25. sz. 11. Bredeczky Sámuel levelei Rumy Károly Györgyhöz. 29 A hagyatékban megtalálható egy levél, amelyet Bredeczky a galíciai kormányzóságnak írt. Ebből kiderül, hogy több alkalommal kellett pontosítania az adatokat, és ebben az ügyben állandó levelezésben állt a kormányzósággal, amely a statisztikai adatokat a rendelkezésére bocsátotta. 30 Evangélikus Országos Levéltár (a további hivatkozásoknál: EOL): Bredeczky-Krayzell hagyaték, 3. doboz 31 Bredeczky Sámuel: Reisebemerkungen über Ungern und Galizien. 2. Wien, 1809. 4. fejezet. 32 Ebből néhány, már kidolgozott fejezet megjelent a Vaterländische Blätterben, „Umgebung von Lemberg" címmel. 33 Horváth 1924, 315-316. o. 34 EOL Bredeczky-Krayzell hagyaték; Horváth 1924, 345. o. 35 Horváth 1924, 348. o. EOL Bredeczky-Krayzell hagyaték. 36 Ez a műve - szerencsénkre - teljes terjedelmében, az adatgyűjtésekkel, számszerűségekkel együtt megtalálható az Evangélikus Országos Levéltárban. Bredeczky alapossága és lelkiismeretessége lenyűgöző. Ugyanebben a kéziratban található a mennonitákról és filipovárokról írott tanulmánya is (Philippowaner und Mennonisten in Oesterreich). 37 Horváth Ödön fordítása. 38 Horváth 1924, 335. o. A könyv több kiadást is megért. Egyes fejezeteit ugyan elhagyták, de a hitoktatásban a 19. század folyamán használatban maradt. 39 Ennek az irányzatnak egyik kiemelkedő képviselője a Habsburg Birodalomban Ignaz de Luca volt, aki több statisztikai, topográfiai könyvet jelentetett meg a Monarchiáról, hatalmas mennyiségű adatot felhasználva műveihez. Galícia lakosságának, gazdaságának, földrajzának megismeréséhez ma is kulcsfon-