Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

tosságúak Luca művei. Luca, Ignaz de: Geographische Handbuch von dem österreichischen Staate. 5. Geographie von den Königreichen Galicien und Lodomerien nebst der Bukowina., Wien, 1791. Statistischen uebersicht in XXX Tabellen. 1792 után, é. n. 40 Az említett utazástípusokat a Németországban 1998 óta működő úgynevezett Reisefolgenforschung keretében vizsgálják. Öt kategóriát - utazástípust - állítottak fel: Kavaliersreise, Regentenreise, diplomatische Reise, Berufreise, Studienreise. Lásd Kulcsár Krisztina: IL József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban 1768-1773. Budapest, 2004. /Doktori mestermunkák./ 20. o. 41 Neuber, Wolfgang: Wiener literarischen Verhältnisse um 1800 in zeitgenössischen sächsichen und preussischen Reisebeschreibungen. In: Reisen und Reisebeschreibungen im 18. und 19. Jahrhundert als Quellen der Kulturbeziehungenforschung. Berlin, 1980. 244. o. 42 Bredeczky: Reisebemerkungen. 1. Vorrede. Bredeczky Sámuel levelei Rumy Károly Györgyhöz, 6. levél, 1807. február 6., Lemberg. Panaszkodik, hogy teendői miatt nem tud az irodalomnak élni, de a pihenés óráiban a Reisebemerkungenon dolgozik, ezzel a munkával akarja bezárni irodalmi működését. 43 Schultes az osztrák alpinisztika kiemelkedő egyénisége, egyik megalapítója volt, emellett botanikusként is jelentős életművet hagyott hátra. 1806-ban került Krakkóba mint a kémia és a botanika professzora, ő hozta létre a krakkói egyetem botanikus kertjét. Gyógyforrások és bányák után kutatva beutazta egész Galíciát. Ennek az utazásnak a gyümölcse a Lettres sur la Galicie, az a mű, amely Bredeczky haragját, a Schultesszel folytatott hosszas irodalmi és szakmai vitáját kiváltotta. Mint a hagyatékból és a Reisebemerkungen első kötetéből kiderül, kettejük konfliktusa már régebbi keletű volt: Schultes bíráló megjegyzést tett Bredeczkyre az Annalen der Literatur und Kunst in den Oesterreichischen Staaten című folyóirat 1805. áprilisi számában. Bredeczky ugyan elismerte Schultes botanikai, mineralógiai és geológiai munkásságát, de Galíciára vonatkozó állításait tévesnek tartotta, s ezeket egy nagyobb munkában szándékozott cáfolni. A mű ugyan sohasem készült el, azonban Bredeczky hagyatékából is kiderül, hogy a szuperintendenst erősen foglalkoztatták Schultes állításai: a hagyatékban két olyan füzet maradt fenn, amelyet Bredeczky a vitának szentelt. Az egyik Manuscripta Samuelis Bredeczky, utriusq. Galiciae Superintendentis, a másik Paradoxon des Herrn D. Schultes in seinen Urtheilen über Galizien und die Karpathen. Beleutet von dem Herausgeber topographischen Beytrage für Ungarn címmel, mindkettő 1808-es dátummal. 44 Bredeczky: Reisebemerkungen. 2. 150-154. o. 45 Mályusz Elemér: A Türelmi Rendelet. II. József és a protestantizmus. Budapest, 1939. 89. o. 46 Historisch-statistischen Beytrag zum deutschen Kolonialwesen in Europa, nebst einer Beschreibung der deutschen Ansiedlungen in Galizien in alphabetischer Ordnung. Brünn, 1812. 47 Horváth 1924, 337. o. EOL Bredeczky-Krayzell hagyaték. 48 MTA Levéltár, Bredeczky Sámuel levelei Rumy Károly Györgyhöz. A czemétei fürdőről van szó, Bredeczky itt sem tudja „megtagadni önmagát"; még a kezelés alatt is az jár a fejében, hogy a czemétei fürdő vizét vegyelemzésnek kellene alávetni. Fennmaradt egy kézirattöredéke is, amelyben részletesen leírja a fürdőt és a vidéket. Képek jegyzéke 1. kép: Bredeczky Sámuel képe (forrás: Kesselring 1929) 2. kép: Erdélyi szász falusi bíró (EOL Bredeczky-Krayzell hagyaték, 3. doboz) 3. kép: Fiatal nemesasszony Erdélyből (uo.) 4. kép: Térkép a galíciai németség földrajzi elhelyezkedéséről Bredeczky Historisch-statistischer Beytrag zum deutschen Kolonialwesen... (Brünn, 1812) című munkájában. 5-6. kép: Bredeczky rajzai galíciai német telepes falvakról (uo.).